Anyamadár Angliában

Külföldi autó használata Magyarországon

2012-02-29T10:01:00.001Z

Most olvastam ezt a hírt http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2012/02/29/jogtalanul_buntetik_az_autosokat/, idézek belőle:

"A Közúti Közlekedésről szóló törvény legújabb változatában azt is kikötik, hogy magyar sofőr legfeljebb egy napig közlekedhet külföldi rendszámú autóval az országban, és ezt is csak akkor teheti, ha szükség esetén teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolni tudja, hogy életvitelszerűen tartózkodik a rendszámot kiállító országban. A változás óta nem elegendő indok egy bejelentett lakcím, a rendszeres munkavégzést is igazolnia kell annak, akit igazoltatnak.

Az ombudsman kifogásolta, hogy a rendőrök hiteles fordítást kérnek a helyszínen és az okmányok utólagos bemutatására sincs lehetőség. A fordítással kapcsolatban a törvény akkor sem tesz kivételt, ha valaki hétvégén vagy ünnepnapon érkezik az országba, amikor az azt készítő egyetlen fordítóiroda zárva van. Ha a bizonyítás a helyszínen nem sikerül, a rendőr nem mérlegelhet, mindenképpen el kell vennie az autó papírjait. Ha az autó magyar üzemben tartója vagy vezetője a rendszám leszereléséről és a forgalmi engedély bevonásáról szóló határozat jogerőre emelkedése után 15 napon belül nem kezdeményezi az autó magyarországi forgalomba helyezését, a bevont okmányokat visszaküldik a kiállító országnak. Szabó Máté megállapítja, hogy a szabály értelmében az autósnak akkor sincs lehetősége elhagyni az országot saját járművével, ha azt egyáltalán nem kívánja itthon forgalomba helyeztetni."

Sajnos én nem vagyok valami járatos ezekben a dolgokban, ezért nem értem, hogyha autóval mennénk haza akkor kéne vinnem a hiteles fordításokat az albérleti szerződésről, a nappali tagozatos diák státuszról meg még a biztonság kedvéért pár csomag itteni számlát is, ami a nevünkre jön?
Valaki világosítson fel, kérem! :)

Mese a becsapós zárról

2012-02-25T09:55:00.001Z

Az eset a múlt héten történt. Elmentem a gyerekekkel kicsit csavarogni, olyan három órát voltunk távol. Hazaértünk, átöltöztünk itthoniba és elkezdtünk tenni-venni.
Valamit be akartam vinni a kisfürdőszobába amikor sokkoló dologgal találtam szemben magam. Az ajtó zárva volt, belülről.
Ilyen a zárja:

De az a durva benne, hogy akkor van nyitva amikor vízszintesen áll és akkor van zárva amikor függőlegesen. És csak bentről lehet bezárni.
Akkor és ott zárva volt. Totálisan.
Amikor elmentünk otthonról én voltam bent utoljára, ezt a fürdőszobát nem használják a gyerekek. Ráadásul tudtam, hogy kinyitottam a szobaablakot és kinyitottam a fürdőszobaajtót, hogy szellőzzön.

Egy ideig néztem mint a lukinyúl, aztán hirtelen az jutott eszembe, hogy basszus mi van ha van bent valaki?

Szóval kicsit megijedtem. Kitereltem a gyerekeket a folyosóra és hívtam a rendőrséget. Sűrűn elnézést kértem és mondtam, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy magától bezáródjon belülről az ajtó, főleg mikor nyitva hagytam. Mert ha elfordulna a zár, függőlegesből vízszintesbe, akkor is maximum kinyílna az ajtó, mert vízszintes a nyitott állapot.
De a zár nem laza és szorul...
A gyerekek nem járnak abban a szobában, ráadásul ők már a folyosón vették a cipőt amikor kinyitottam a szobaablakot és a fürdőajtót.

Hát jól elbeszélgettünk a rendőrbácsival. Kérte, hogy hívjak át egy szomszédot, vagy várjam meg a férjem a folyosón a gyerekekkel. Majd mondta, hogy hívjam vissza ha járkálást hallok bentről.

Szóval ott ültünk a folyosón és felhívtam a barátnőmet Zsuzsit. Szegény éppen elég rosszul volt.
Röhögve meséltem neki, hogy miért strázsálunk kint, erre ő azt mondta: maradj ott, ahol vagy és átjövünk a gyerekekkel (ő is egyedül volt otthon). Közben összeszedtem egy esernyőt meg egy vascsövet és többször bementem a lakásba, hogy hallgatózzak a fürdőajtónál.

Tényleg Zsuzsiék átértek két perc alatt és nagyokat röhögve meséltem neki, hogy mi van, viszont reszketett a térdem.

Ahogy a rendőr tanácsolta felkapcsoltam bent a villanyt és figyeltem látok-e lábat, de nem volt.
Aztán kintről egy pénzérmével nagy nehezen elfogattam a gombot és megrángattam az ajtót. Mire kinyílt.

Nem volt bent természetesen senki.
Visszahívtam a rendőröket, hogy átjött egy barátom és kinyitottuk. Nagyon aranyosak voltak, jól esett, hogy nem néztek hülyének.

De azóta is foglalkoztat a kérdés: hogyan záródott be a zár, amikor vízszintes a nyitott és függőleges a zárt állapota és csak egy irányba lehet forgatni?
Ráadásul nagyon szoros, nincs kilazulva még most sem.

Kísérleteztem vele, hogy hogyan záródhatott be, becsaptam az ajtót, félig elfordítva hagytam a zárat stb. de semmi nem történt.

Rejtély...

Vizsga, esszé, Róma

2012-02-23T13:10:00.000Z

Ezek várnak rám az elkövetkezendő hetekben.
Jövő héten (többnyire) fém régészeti leletekből kell majd vizsgát írnom, római és angolszász érmek, meg még sok apró cseprő dolog, mint az agyagpipák. Az előző vizsgán - a kerámiáson -, kissé megizzadtam, mert öt percünk volt minden egyes darabra és tizenhatról kellett nagyon gyors leírást adni, meg meghatározni a korát, hogy hol készült stb, de a végeredmény nem volt olyan lelombozó, tehát nem vagyok elégedetlen.

Közben két hetem van befejezni az esszémet, a kora-keresztény Róma művészetről. Remélem sikerül valami jót írnom róla, mert nagy az anyag, de jól kell válogatni.

Aztán ahogy leadom az esszét, a hétvégén repülünk is Rómába a csoporttal ahol egy heti megfeszített munka vár minket. Minden napra jut majd valami komolyabb feladat, naplót is kell vezetni az épületekről amiket megnézünk és minden este valamit prezentálni a tanároknak.
Szóval valószínűleg a kávézgatva lábamat lógatom majd a Trevi-kút mellett azért kimarad a repertoárból.
Bár ki tudja.

Utána jön egy kis lazítás, de nem sokáig. :)
Kép innen

Társasjáték este

2012-02-11T01:47:00.000Z

Ilyenkor átjönnek a barátaink, a gyerekeinket összeeresztjük mi meg több órán keresztül építjük Carcassonne-t, vitázunk, érvelünk, győzködjük a másikat, hogy ne költözzön be a várunkba, nagyokat nevetünk és így tovább...

Úgy szeretem ezeket az estéket. :)

(kép forrása: wikipedia)

Megint havazik

2012-02-09T22:54:00.000Z

Ezért lehet, hogy holnap sem lesz iskola a gyerekeknek. Sebaj, pont a minap meséltem facebookon, hogy míg én napközben régészeti továbbképzést tartottam nekik, addig este az apjuktól neuro-anatómiát tanultak (igen, mindketten vizsgázgatunk). Nem is kell az a suli. :)

A vizsgán túl vagyok, eszméletlen nehéz volt, de remélem azért sikerült, az előadást is sikerült megtartanom különösebb baki nélkül (csak lámpalázam volt)...

Holnap van a "szabadnapom" azaz az egyetemen kívüli, "egyéb munkáimat kell ellátni" napom. Remélem végre az emailekre válaszolgatás is belefér. :)

A havazást szeretem, nagyon szép.
Szép pénteket nektek is!

Összefogás a hóban

2012-02-08T10:06:00.002Z

Hó van és meg kell mondanom, hogy most a megyében meglepően jól kezelték a helyzetet. Nem volt nagy pánik mint két éve, az utakat letakarították. Sajna a háztulajdonosoknak nem muszáj letakarítani a járdákat, így azok most jegesek még (és elég veszélyesek).

Hétfőn nem volt hivatalos tanítás a suliban, csak ügyelet. Kedden mikor vitte fel a gyerekeket Mashu, ott állt kint a tanári gárda az iskola zsákutcája előtt (ahova sajna nem jut el soha a megyei sószóró autó) és vezényelték a szülőket, merre menjenek, hol parkoljanak. Segítettek megtolni az elakadt járműveket. Jótanácsokat adtak jégen elinduláshoz, jó hangulatban szervezkedtek.

Ma reggel is kint voltak segíteni. A gyerekeket pedig mind a főbejáraton kellett bevinni, ahol pedig az iskolaigazgató tartotta nekünk az ajtót, mosolyogva üdvözölt minket.

Valahogy ez a szokatlan hóhelyzet összehozta jobban a közösséget. Olyan jó ilyet látni és tapasztalni. :)

Egyébként meg ma van Mashuval a tizenkettedik évfordulónk, és ennek örömére ma este vizsgázom régészetből (kerámiák felismerése, datálása, szóval itt sem vagyok, tanulok...:))

Szülinap van

2012-02-03T09:02:00.000Z

:) Vajon kié lehet?

Szeretettel a mi kicsi csoda fiunknak.
Sok boldogságot KisCsücsök és még sok-sok-sok boldog születésnapot neked!

A játék lényege

2012-01-15T12:12:00.000Z

A kis mágneses gömböcskéket beleszórni a bariszőrbe:

Majd fejjel lefelé összeszedegetni:

Azt hiszem túl csendes nekik ez a vasárnap. :)

Lepcsánka

2012-01-14T19:57:00.002Z

- Anya, mi lesz a vacsora?
- Lepcsánka...
- És van valami más?
- Nincs.
- De én nem szeretem.
-...

(negyedóra múlva)

- Kérhetek még?

:)

Minden szemeszterben eljön egy pont,

2012-01-09T00:45:00.000Z

amikor úgy érzem, itt és most vége. Befejezem. Kiiratkozom az egyetemről.
Ez a pont most jött el éjjel háromnegyed egykor.
Nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Erről muszáj volt írnom...

2012-01-07T10:05:00.001Z

...hogy az ötödik kerületi szakszolgálat lazán ledisznózta egy integrációról szóló előadás keretében az SNI gyerekeket.
Ököllel, arcba

Genetikáról tanulgatunk

2012-01-05T20:29:00.000Z

Ennek kapcsán Mashu feltett egy találós kérdést a gyerekeknek:
- Tegyük fel, hogy van egy jó vadászkutyátok, de szeretnétek ha gyorsabban tudna futni, ha hosszabb lábai lennének. Mit csinálnátok?

- Keresnék egy hosszabb lábú kutyát és lennének kiskutyáik, akiknek már hosszabb lába lenne, és ha még az sem lenne elég, akkor azokat is pároztatnám hosszú lábú kutyákkal - válaszolta azonnal Édua.

- És Csongor te mit gondolsz?

- Építenék egy kutyarobotot. Ami lőni is tud. És gyors.

(A párbeszéd nem szöveghű, mert két nappal ezelőtt történt, de ez volt a lényege a mondandójuknak.:))

Január elseje az új kezdet napja

2012-01-04T23:29:00.001Z

És én így kezdtem:

Morcos süni

Szóval vége a mohikán-korszaknak. Közben az utolsó pillanatban megváltoztattam az esszém témáját, így most Mezopotámiáról írok éjszakánként (jobb később mint soha).
A gyerekeknek elkezdődik az iskola és tudom, hogy nagyon fognak hiányozni napközben.
Elmegyek vezetni is, kis frissítő oktatásra, hogy bátorságot gyűjtsek.
Közben egy nagyon megtisztelő feladatot kaptam, amihez megpróbálok felnőni.
Rendbe kell tennem a dolgokat, kicsit rendszerezni és nagyon remélem, hogy idén sikerül is elérnem azokat a célokat, amit a szokásos év eleji kívánságrajzon felrajzoltam magamnak.
És remélem mindegyikünk kívánsága teljesülni fog, amiket felrajzoltunk.

:)

Boldogot és szépet!

2011-12-31T14:32:00.001Z

2011 nagyon rossz év volt.
Nehéz időszakok, csalódások, betegségek és gyógyszerek. Nagyon vártam, hogy vége legyen.
Ha nem lett volna mellettem a családom és a barátaim, akkor nem tudom hol lennék most. Köszönöm nektek is, hogy itt vagytok!

Remélem 2012 jó év lesz. Mindenkinek nagyon boldog újévet kívánok!

Betegség és sok sok nevetés

2011-12-26T14:34:00.001Z

Az igazság az, hogy valami csúnya torokfájós vírus/baci kapott el engem. Nyelni, beszélni nemigen tudok, a lábam meg a derekam annyira fáj, hogy nem tudok aludni tőle. Viszont valami rejtélyes módon, mégsem vagyok álmos és letört. :)
A karácsony az megvan, köszönöm. Olyan nagy karácsonyi hangulat nem volt (ezt hiányoltam), de jókat játszunk és dumálunk.
A Szenteste ajándékbontás meg viccesen alakult. A gyerekeket kitettük a nagyobb fürdőszobába, ott vártak, mi meg az öcsémmel meg Mashuval felálltunk a fa mellé és azon kezdtünk el törni a fejünket, hogy mit énekeljünk.
Nekem nem volt hangom, így passzoltam, ők meg nem szeretik az ilyen Mennyből az angyal, meg Kiskarácsony éneklést. Végül kínomban felvetettem a boci-boci tarkát, de megvétózták azt is.
Szóval gyorsan youtube és Loreena, legalább ennyi legyen, közben a kicsik meg feszülten várakoztak a fürdőben. Én beélesítettem a kamerát, hogy felveszem, ahogy bejönnek.
Sajnos stratégiailag rossz helyen volt a fa, ugyanis a gyerekek rögvest azt látták meg és az ajándékokat (szinte az ajtóban) így rávetették volna magukat, ha az anyjuk (azaz én) nem kezd el méltatlankodni viccesen, hogy "hello lassítás, újravesszük".
Ők meg komolyan vették, és visszarohantak a fürdőbe, öcsém meg utánukvetette magát és "betanította őket" hogy édesanya, édesapa kezitcsókolom a sok szép ajándékért.
Na ekkor már szakadtunk a röhögéstől. A gyerekek berohantak és a nyakunkba vetették magukat.

Nagyon örültek a sok ajándéknak és bár mi felnőttek nem szoktunk ajándékokat venni egymásnak, adtam is és kaptam is (HALO Reach xbox játékot hehe).

Drága Zsuzsim jóvoltából, pedig került beigli is a fa alá, ugyanis sütött nekem egyet ajándékba, az én elrontott beiglim helyett. :) KÖSZÖNÖM!!!

Tegnap este meg a BBC-n volt egy karácsonyi Dr. Who epizód. Éduával nagyon örültünk neki, szuper volt. :)

A fején a christmas crackersből származó korona :)


Lazítunk, filmet nézünk. Édua "Keep calm and call the Doctor"(Dr. Who pólóban)

Nevet a drága :)


Csongi kockákat épít, először megcsinálja síkban az alapot, majd összehajtogatja kockába. :)

Boldog és békés karácsonyt kívánok nektek!

2011-12-24T17:30:00.000Z

Köszönöm, hogy velem vagytok, hogy olvastok és ezáltal támogattok lelkileg (még ha nem is tudjátok). :)
Sok-sok szeretettel küldöm ezt a dalt, innen a ködösből nektek!

Szeretettel mindenkinek

2011-12-21T11:05:00.000Z

Ha nem indul el a magyar felirat, azt külön be lehet állítani. :)

Szeretettel ajánlom még ezt a filmet mindenkinek:

Betlehemes

2011-12-18T21:26:00.000Z

A magyarországi út miatt sajnos lemaradtam Csongiék Betlehemeséről, de szerencsére van pár felvétel, amin megnézhettem őket.
Egyet megosztok veletek:

Egyébként büszke vagyok rá, mert látszik a felvételen, hogy már nagyon be van pörögve, tikkel is rendesen, de végigcsinálja és ez nagyon jó! :)

Egy kis művészettörténet

2011-12-13T07:25:00.001Z

Reneszánsz idők - szerződések és iparosok

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy miket foglaltak bele egy reneszánsz-kori festmény megrendelésébe, akkor kattintsatok. :)

Megyek haza...

2011-12-12T10:43:00.000Z

...egyedül. Ilyen még sosem volt az elmúlt években, hogy a gyerekek nélkül legyek valahol, pláne több estét.
Nem aggódom amiatt, hogy itten nagy sírások lesznek, mert eszméletlen jól elvannak az apjukkal, Maska már mondta is, hogy kitalál nekik érdekes programokat majd azért.

Jajj izgulok azért....

Mr Maker

2011-12-10T11:39:00.000Z

Na ezért a részért kell nekünk mindig megnézni Csongival a MrMaker című műsort.
Ma megkérdeztük Csongit, ő melyik lenne ezek közül. Szerintetek mit válaszolt? :)

Lazításképpen

2011-12-04T09:27:00.001Z

"Adrian Mole"-t nézek. Csongor néha megáll mögöttem majd megkérdezi: - Varázsolnak is?
- Nem, miért varázsolnának?
- Mert ez a Harry Potter, nem?

Ma már eljátszottuk ezt párszor, mert meg van győződve róla, hogy ez csakis Harry Potter lehet. Mondjuk megértem:

Római nap

2011-12-01T20:12:00.000Z

Éduáék egészen eddig a rómaiakról tanultak.
Ma pedig be kellett öltözniük római polgárnak és persze ettek "római" módra pl. olivabogyót (amit a lányunk megszeretett végre) és mindenféle érdekes dolgokat is csináltak.
Mi szerényen Minervának öltöztettük a gyereket, na meg ő se adta alább egy istennőnél (a komolyság az arcán az az isteni tekintet):

Nagyon jónak tartom ezt a fajta történelemoktatást így harmadik osztályban, ez biztosan megragad bennük. :)

Advent első vasárnapja - ÖMF

2011-11-27T22:07:00.003Z

Bevezettünk egy kis játékot a karácsonyváráshoz. Az első gyertya meggyújtásakor ugyanis mindenki húz egy nevet a családtagok közül és egy hétig ő lesz a kihúzott embernek az adventi meglepetésfelelőse. Azután a következő vasárnap újra húzunk. A meglepetések között lehet bármi, reggeli kávé, vagy, hogy megcsinálunk a másik helyett egy házimunkát, vagy segítünk neki valamiben, esetleg írunk neki aranyos üzenetet, rajzolunk képet és így tovább.
Mikor ezt megbeszéltük KisCsücsök megkérdezte: - Lehet adni májkrémeskenyeret ajándékba?
- Persze, lehet - válaszoltuk neki.
Aztán húztunk. A gyerek megint dörmögött egyet: - Szeretném ha apa húzna és adna egy májkrémeskenyeret.
Édua Mashut húzta, Mashu Éduát, Csongor meg kinyitotta a papírját és fennhangon felolvasta: - Ömf. Én meg Ömfnek fogok adni ajándékot - majd összecsukta a papírt. Néztünk rá: - de Csongor ki az az Ömf?
- Az van ideírva.
Hát átütött a filctoll a papíron és a gyerek a hátoldaláról olvasta fel nevet (az E betű meg F-nek látszott).

Aztán elmagyaráztuk neki, hogy az ott nem Ömf.
Édua meg majd' megpukkadt a nevetéstől és most Ömfnek hívnak engem...

Egy kis nosztalgia

2011-11-27T11:36:00.003Z

Ma jelent meg a nőStényeken. Látszik mennyire hiányzik a tágabb családom?

(Meg a Vörösmarty téri karácsonyi vásár:))
De megyek haza pár napra intézkedni Magyarországra decemberben. Kilenc éve (ha beleszámolom a terhességet Éduával :)) először leszek több napra távol a gyerekektől.
Izgulok, főleg mert még közben be kell fejeznem a harmadévet is a beadandókkal.

Édua alkot

2011-11-26T13:39:00.001Z

Általában azt gondolom, hogy a gyerekképek feltöltése öncélú, önigazoló dolog, mintha azt várná a szülő, hogy mindenki megdicsérje (természetesen kritika nélkül) milyen fenomenális a csemetéje. Ezért nem szeretem a mieink alkotásait megosztani, de most kivételt teszek, mert mikor megláttam a lány mai akcióit, kicsit törni kezdtem a fejem, "és ezt most így hogy?".

Nessi

Vitéz és sárkány

Odüsszeusz

Párisz meg az alma

És khm... egy guillotine...

Azért megnyugtatásul közlöm (főleg a családnak üzenem), hogy gyerekrajzokat is képes készíteni a drága:

El vagyok csúszva teljesen

2011-11-23T23:49:00.000Z

Bár a napjaimat ilyen gyönyörűségek társaságában töltöm mint ő:

vagy ő:

...és hatalmas könyveket tanulmányozhatok az olaszországi reneszánsz festészetről (ebből kell egy esszét összehoznom december nyolcadikára) mégis úgy érzem, ül a nyunyó a vállamon és valahogy sehogy nem haladok semmivel.
Holnap ismét van szemináriumom, le kell mennem az egyetemre, pénteken jön a lakásnézőnéni (az ügynökségtől), addig még el kell valahogy takarítani a gyerekágyat ami szétszerelve áll az előszobában (és amiért nem jött el végül a jótékonysági egyesület akiknek adtuk), a ruhák gigászi halmával is még meg kell küzdenem és már megint éjfél és tegnap sem aludtam és ma is egész nap csak kóvályogtam.

Mások hogy bírják ezt csinálni? Már a kávé sem segít... egész nap csak kókadoztam a könyv fölött...

Basszus, basszus, basszus

2011-11-21T10:39:00.000Z

Fél év. Fél éve várunk egy vérvételi időpontra. A genetikai központ soha nem veszi fel a telefont, ha hagyunk üzenetet sose hívnak vissza. A háziorvostól június óta várom a telefont, már ezerszer zaklattam, ezerszer csörgettem és még semmi hír, nem tudnak semmit.

Tegnap éjjel besokalltam és elhatároztam, hogy ma felhívom a kórházi doktornéninket, aki talán tud legalább tanácsot adni. Éééééés igen! Vele kellett volna kezdenem. Ugyanis el sem jutottak hozzá a genetikus feljegyzései az esetleges Stickler- vagy Williams szindrómáról, hogy azt kellene vizsgálni, na meg a törékeny X kromoszóma után nézni.
Szóval most küldöm neki a jelentés másolatát és úgy várom a levelét a vérvizsgálatra mint ahogy a mannát várták a sivatagban...

Mondjuk azok után meg sem szabadna lepődnöm, hogy a műtétem közel másfél éve húzódik.

Szóval az agyam most kb. olyan mintha ki lenne sütve, majd írok rendes posztot is, de most egyszerűen iszonyat dühös vagyok magamra és az NHS-re is...

Pudsy

2011-11-18T20:52:00.001Z

Na? Tudjátok ki ő?
Ma a gyerekek iskolájában mufti-day volt, azaz mehettek civil ruhában suliba, mindezért egy fontot adtunk, ami mind-mind adományra megy.
Aztán itthon Édua csinált a farkasember-lányának pöttyös szemkötőt és Csongor rajzolt egy Pudsyt :)

Pöttyös nap van és pöttyös őrület. :) Holnapra már kértek Pudsy-füleket is.

Szóval tudjátok ki ez a szemkötős mackó?

Azon gondolkodunk,

2011-11-18T08:58:00.000Z

hogy hogyan lehetne kihozatni a cicánkat hozzánk. Ugyan a bérleti szerződésben benne van, hogy állatot nem lehet tartani (meg az is, hogy cigizni sem lehet, mégis cigivel van kiégetve a függöny, a szőnyeg, a linóleum a fürdőben).
Szóval azt szeretném megkérdezni, hogy van közöttetek olyan, aki tart itt Angliában háziállatot és elvileg nem lehetne neki? Ilyenkor bírságolnak az irodák? Vagy emelik a díjat? Vagy kiraknak?
Ha ez a része megoldódik, akkor a repülőn szállítás következik, mert amikor évekkel ezelőtt terveztük az idehozatalt, az állatorvos nem javasolta, mert szerinte a stresszbe belepusztult volna a macsek, a bealtatózást, benyugtatózást meg nem ajánlotta a kora miatt (12 éves).

Volt már közületek olyan, aki idős cicát hozott ki?
Mashu megy majd haza januárban egy konferenciára és akkorra kéne kitalálni mit lehet csinálni...

Kedves Kovács András Péter!

2011-11-17T11:00:00.001Z

Elsőnek szeretném elmondani, hogy nagyon örülök a megkeresésének. A szóbanforgó levelet a facebook rajongói lapján megadott info@ kezdetű emailcímre küldtem el november 14-én, hétfőn, illetve eljuttattam egy másik emailt az RTLKlubnak is.
Az önnek írt levelem - amit első felhorgadásomban írtam -. úgy érzem, hogy eléggé karótnyelt anyatigrisesre sikeredett, pedig higgye el, nem ezt szerettem volna, főleg mivel úgy láttam, hogy a stílus miatt a mondanivaló kevésbé ment át. Tehát a "hisztizésért" én is elnézést kérek.

Köszönöm, hogy megértette: az autista nem egy jelző amit az ön által megjelenített emberekre lehet alkalmazni. Ahogy más fogyatékkal élőkkel sem viccelődünk, úgy őket is hagyjuk ki a sorból.
Az autista családtaggal élő családoknak sok kirekesztéssel és meg nem értettséggel kell szembesülniük, az autista gyerekek és felnőttek gyakorta esnek csúfolódások céltáblájává.
Ezzel kapcsolatosan szeretném ajánlani a National Autistic Society egyik kampányfilmjét (jelenleg sajnos csak angolul elérhető).

A bocsánatkérést köszönettel tudomásul vettem, az általam ismert magyarországi autistákkal foglalkozó szervezettel felveszem a kapcsolatot és eljuttatom hozzájuk az ön elérhetőségeit.
Tisztelettel:
Soproni Emőke

Ahhhhh...

2011-11-16T17:24:00.000Z

Tegnap kaptam egy linket (hogy passzoljam át a rokonaimnak), karácsonyi ajándékötletek régészeknek.
Hat oldal listát tudnék írni kéremszépen, éjfélkor még javában böngészgettem az ajánlatok között "Jajj ez is kéne, meg az is kéne!".
Első körben egy szép ki bőrtok kéne az én kis spaklimnak, aztán kéne egy ilyen, mert folyton le kell vennem a kesztyűmet amikor valamit jobban meg akarok nézni.

És akkor erről még nem is meséltem... munkavédelmi bakancs, csodaszép.

Ja még ilyenem sincs saját:

Álmodozás közben mindig arra lyukadok ki a végén, hogy minden kéne, még egy landrover is, amit szépen belaknánk (én és a kis szerszámok).

Nagyon hasznos mozdony voltam

2011-11-15T18:48:00.002Z

ma az egyetemen. Nem is meséltem nektek, hogy megválasztottak engem Student Rep.nek a másodikos évfolyamon. A feladatom, hogy a művtöri diákok szócsöve legyek. Ma mentem be a "főnökömhöz" aki nevetve mondta nekem, hogy nagyon örültek mindannyian a főnökségből, hogy egy "mature" tehát idősebb diák nyerte el a pozíciót, nem egy húszéves egyetemista, mert velük nincsenek túl jó tapasztalataik. Tehát felvettem a szükséges papírjaimat, aztán meg beültem a kétórás szemináriumra, ahol egész jól teljesítettem (nem voltam álmos sem) ééés visszakaptam az egyik beadandómat is leosztályozva, ami miatt igazán nem kell szégyenkeznem.:)

De a legjobb csak most jön, ami ugyan nem hasznos, csak egyszerűen szimplán jó. Megszólított magyarul egy csodaaranyos és jófej lány a pihenőszobában, felismert a blogról (a hajamról :)))) és tök jót beszélgettünk (sajnos csak röviden).

Most még itt várok (és egy chio partymixből válogatom ki a ropikat:)), mert kilencig van még egy kétórás szemináriumom. Ott már lehet, hogy rendesen elálmosodom majd.

Egyébként ma gyönyörűen sütött a nap és én vezettem el a vonatállomásig otthonról. :)
(A rossz csak az, hogy a gyerekeimet reggel láttam utoljára és már alszanak majd, mire tizenegyre hazaérek.)

Szomorú

2011-11-14T09:59:00.004Z

Van egy komikus, Kovács András Péter, akire Ritta barátnőm hívta fel a figyelmemet.
Ez a "kedves" fiatalember a legutóbbi televíziós szereplésében az autistákkal viccelődött.
A szövegből idézek:
"Mindig áll a mérlegnél egy autista, két szem szottyadt paradicsommal..."
és mindehhez elég sokatmondó fejet vág. A közönség pedig hangosan röhög.

Amikor itt Angliában egy híres komikus nemrég a DS-es embereket tette nevetségessé, nagy felháborodás volt belőle és elnézést kellett kérnie. Kovács András Péter most talán megtehetné ugyanezt... ha van gerince és lelkiismerete.

Tehát:

Tisztelt Kovács András Péter!
Az RTLKlub, Showder Klub adásában, november hetedikén, az autistákkal való viccelődésével sikeresen tovább mélyítette a szakadékot az átlagos emberek és az autizmussal élők között.
Az autisták említése és nevetségessé tétele, nemcsak az érintetteknek okozhatott károkat, hanem családjukat is igen érzékenyen érintette.Vannak olyan dolgok, amivel nem viccelődünk. Az autizmus például ilyen. Rengeteg ember dolgozik azon, hogy elfogadják az autizmussal élőket, hogy a magyar társadalom toleránsabb legyen és egy ilyen, önnek gondolom ártatlannak tűnő viccelődés, évek munkáját teheti tönkre.
Amennyiben van szíve és szorul önbe egy csöppnyi emberség, kérem inkább segítsen nekünk munkánkban. Első lépésként ha elnézést kérne az érintettektől, már az is jólesne.

Tisztelettel:
Soproni Emőke egy autista kisfiú anyukája és az Autizmusmesék szerzője
http://nostenyek.com/category/autizmus/

Legóztak a hétvégén

2011-11-14T08:55:00.000Z

A téma főleg a karácsony volt. Ezt Édua készítette:

Ez pedig a "rénszarvasszán", kobolddal az elején:

Csoportkép:

Ez Csongor karácsonyfája:

Ott settenkedik a Télapó és teszi le az ajándékokat.

Miközben a kedves terminátorok és stormtrooperek békésen alszanak...

A szán a rénszarvassal.

Na és ki találja ki, hogy mi ez és melyik filmből?

Nem is tudom vegyünk-e még nekik legot? Ha lenne egy nagyobb készlet, akkor már nem kockából kéne rénszarvast készíteni, vagy csontvázlóból, pedig ez olyan szórakoztató. :)

Bealudni a kanapén,

2011-11-13T16:59:00.002Z

miközben a gyerekeid "Alvin és a Mókusok" filmet néznek, az nagyon-nagyon szürreális álmokat eredményez.
Ráadásul párszor felriadtam közben és reflexként az első kezem ügyébe eső tárgyat bele akartam vágni a képernyőbe, hogy elhallgattassam a vinnyogást. Szóval jótanácsom a mai napra: SOHA, de SOHA ne aludj el Alvin és a Mókusok közben, még csak bóbiskolni se jusson eszedbe... mert ijesztő.

Lomtalanítok

2011-11-13T12:13:00.000Z

Mashunak igaza van, rengeteg dolgot feleslegesen felhalmoztam az elmúlt években idekint, lassan lomtár formát öltünk és amíg nincs EMŐKE feliratú kacatszoba, addig nem is nagyon tudjuk hova tenni ezeket.

Hatvan kiló holmival költöztünk ki - ebben benne volt a tésztafőző lábosom is -, ez volt minden négyünknek, de azóta rengeteg mindent kaptunk ajándékba, vagy vásároltam, car-boot sale-eken, ebayen, én pedig nagyon nehezen dobok ki régi dolgokat.
Az augusztusi költözéskor, rengeteg ruhát, cipőt, egyebet vittem el a jótékonysági boltokba, ruhakonténerekbe, tegnap pedig újabb adagot adtunk le. A gyerekekkel együtt válogattuk szét a játékokat (mi megy haza, mit adunk el, mi megy a boltba) és meg kell mondanom, hogy ismét rádöbbentem: nem vagyok teljesen normális. Majd' a szívem szakadt közben.
Emiatt például csak olyan jótékonysági boltba adom le a holmit, ami kívül esik a rendszeres útvonalamon és hóttziher, hogy oda nem megyek be egy évig legalább, nehogy meglássam az egyik régi, kedves tárgyamat.

Pénteken egy kedves angol barátnőmmel teázgattunk és bevallotta, hogy hasonlóképpen érez és gondolkodik ezekről. Ő sem megy be abba a boltba ahova leadta a kinőtt kiruhákat és ő sem bírja ki sírás nélkül, sőt ő is sokszor eldugdossa azt, amit nagyon nem akar kidobni.:) Mit ne mondjak, jót nevettünk.

Most megyek vissza, mert még mindig van válogatnivaló.
Tényleg, erről jut eszembe: surrey környékiek, londoniak, van egy BENNO dvd tornyunk, nagyon szívesen odaadjuk, akinek kell, illetve van egy pár tányérom (örülnék ha kedves ismerősökhöz kerülnének) és ha jól sejtem a pingvines bögrére már van jelentkező, ugye Christine?:).
Vicces vagyok mi, itt nyafogok nektek egy poszton át, aztán rátoksózom a holmit. :)))

Azt hiszem nagyon malac ez a Télapó...

2011-11-12T19:17:00.000Z

...vagy csak rossz az, aki rosszra gondol?
Ma fotóztam az egyfontosban, gondoltam megosztom veletek. :)

Pár napja megérkeztek...

2011-11-11T22:40:00.000Z

...Csongi speciális cipői. Nagyon szépek, és úgy látom szebben, biztosabban jár benne a gyerek, ami jóóó. :)
Ráadásul megbeszélte Mashu tegnap a tanítónénivel, hogy a ceruzáira is kap majd valami huzatot, amitől a ceruza vastagabb lesz és könnyebben tud írni vele.

Ami neki van, azt úgy hívják: izületi hipermobilitás.

Most már ezzel is előrébb vagyunk.

Költözés

2011-11-11T13:10:00.000Z

Hűséges híve voltam a freeblogosoknak, egészen 2006 óta. Uhh az már öt év... Viszont egy ideje már tervezgetem a költözést, ezért most próbaidőre itt fogok blogolgatni.
Remélem, hogy nektek is tetszeni fog az új "lakás". :)

A régi bejegyzések

2011-11-11T11:11:00.001Z

egyenlőre még az eredeti helyükön olvashatók http://hicudzsi.freeblog.hu/. Remélem hamarosan sikerült importálnom a teljes blogot, egyenlőre már órák óta bénázom vele és hiába vetettem be minden trükköt, nem segít semmi. De a reményhal... ugyebár. :)

Óóó de elhanyagoltalak titeket!

2011-11-02T08:00:00.000Z

Elnézést kérek miatta!
Egy hónapja beindult az egyetem, Mashunak is az egyetemi munka. A gyerekek iskolába járnak, de volt közben egy őszi szünet a múlt héten.
Az Átmeneti Állapot elköltözött ide: nostenyek.com.

A hajamat megint levágattam, most ilyen lett:

Írok szorgalmasan, tanulok (kevésbé szorgalmasan).

Éduának volt a szülinapja vasárnap, gyönyörű nyolcéves nagylányunk van!
(na most is elfutotta a könny a szemem, ahogy beszélek róla)

A tortája apja készítése: pannacotta kalács, a krém tejszín, mascarpone és rengeteg málna (úgy szépen egyben beledobálva), a tetejére meg csoki van ráöntve.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ÉDESEM! :)

Kezdődik,

2011-10-05T11:59:00.000+01:00

azaz elkezdődött az egyetem. Tegnap már két szemináriumon voltam (éjjel 11-re értem haza vonattal meg bringával) csütörtökön újabb megmérettetés. Mivel ez már a második év, és fel tudtam venni az új régészet tantárgyaimat (tehát kétszakos lettem) a hajtás is nagyobb és a követelmények is.
Közben nagy változások jönnek az Átmeneti Állapoton is (aki nem ismeri, ez egy netes újság aminek az egyik szerkesztője és állandó szerzője vagyok) izgalmas! :)))
Édua szárnyal a suliban, de ez gondolom nem újdonság, Csongi ügyében viszont ma megyünk be megbeszélésre.
Mashu elkezdte az új munkáját, csütörtökön már tanít is az egyetemen.
Megvettem magamnak az új nyúlsapkámat - aztán beköszöntött a 28 fok :) - de sebaj, lesz itt még hideg. Képeket itt találtok rólam és a sapkáról Flóra jóvoltából.
Hát kb. most ez van. Majd mesélek bővebben, amint lesz kis lélegzetvételnyi időm. :)

Főzőcske - a kabátos krumpli

2011-09-13T12:00:00.000+01:00

Van egy pár kedvenc angol ételem, de a listát magasan vezeti a "jacket potato". Nem egy könnyű étel, hanem igazi laktató téli finomság.

Nem egy nagy varázslat elkészíteni, én most pakoltam éppen be a mai ebédnekvalókat a sütőbe.

Szóval végy fejenként egy-egy nagy sütnivaló krumplit (sajnos nem tudom, hogy Magyarországon ennek melyik fajta felel meg, ennek még utána kell néznem) mosd meg, dörzsöld tisztára a héját. Azután szurkáld meg villával alaposan, fektesd le és vágj egy keresztet a héjába.

Ezután dörzsöld be egy kis olívaolajjal, sóval majd a 190 fokra előhevített sütőbe tedd be.

Minimum másfél-két óra kell neki, ez függ a krumpli minőségétől is.

Sütés után a krumpli héja ropogós és ízletes lesz, a belseje pedig puha és omlós mint a krumplipüré.

Amikor kész van, kissé nyisd meg hosszában és mindenfélét beletölthetsz. Petrezselymes vajat, majonézes tonhalat, sült bacont, sültbabot paradicsomszószban, currys csirkeragut és így tovább. A tetejét pedig szórd meg jól reszelt sajttal, hogy ráolvadjon.

Nagyon laktató kedvenc. :)
Jó étvágyat!
kép forrása

Vissza, vissza

2011-09-10T16:04:00.000+01:00

Tegnap szerencsésen megérkeztem a gyerekekkel. Mashu a reptéren várt minket, ami nagyon jó volt.
A repülőút meg rettenet, de leginkább a reptéri része.
Ferihegy 1-en busszal vittek megint a géphez. Felpakolták az elsőbbségi utasokat, aztán a gyerekeseket és végül a sima utasokat. Aztán a gépnél kinyitották az összes ajtót és mire a gyerekekkel felértem - elénktolakodtak az egyéni utasok -, már csak egy azaz egy darab hely volt ahova hárman egymás mellé leülhettünk. Az volt az utolsó.
Ma az erkélyünkön ittam a kávémat, majd elszaladtunk bevásárolni a hiányzó iskolaruha darabokat meg cipőket.
Visszailleszkedünk lassan, bár ez nekem mindig nehéz kicsit.

Anyasors

2007-01-01T04:51:00.000Z

Hagyjatok békén már ezzel, nagyon szépen kérlek titeket!

Olyan jó volt úgy élni, egyáltalán nem volt önfeláldozó, annyit foglalkoztam a két gyönyörűséggel amennyit tudtam, erőn felül sosem…

És elkezdtétek, hogy: jajj, nincs saját életed, mindig csak a gyerekek… De fiúk, lányok hát ez az én életem! Ha nekem jó így, miért kéne megváltoztatni?

Azóta sikerült elérni, hogy nem kapnak belőlem annyit, nem foglalkozom velük annyit és közben folyamatos lelkifurdalásom van miatta, amellett meg horgad fel bennem amit nyomtok a fejembe, hogy túl sokat adok…

És ha igen? Édeseim, annyit nem tudok adni, hogy túl sok legyen, mert mérhetetlen mennyiséget kapok tőlük vissza.

Mostantól, idén, megpróbálom visszaépíteni a lerombolt hidakat, megpróbálom az elveszett paradicsomot megtalálni és újra a családomnak fogok élni.

Nem izgat karrier, nincs most más cél, csak boldognak lenni, együtt, harmóniában, négyen.

Kell ennél több?

Nekem nem. :)

KÖSZÖNTÉS!

2006-12-31T19:20:00.002Z

Nagyon rossz, hogy olyan sötéten látjuk a világot, pedig mennyi szép és jó dolog édesíti meg a napjainkat.

Nekem ilyen csoda mikor a fiam huncutul rámnevet, vagy a lányom elkezd észtvesztően pislogni és közben félrebillenti a fejét (így akar megfűzni valamire), mikor Mashukám szeretget meg viccelődik velem, vagy mikor elröppen az idegről a nyílvessző és érzem, tudom, hogy ez most jó lesz, hogy oda megy ahova akarom... jó mikor besüt a nap angliai hálószobánk ablakán, mikor madárcsicsergésre ébredek, mikor összeülünk egy traccspartira a lányokkal. Felüdítő egy jó versben elmélyedni, hagyni hogy a zene vigyen a szárnyán... és még annyi, de annyi szépség van körülöttünk.

Ebből a kis dalocskából lehet válogatni :) Neked mi jut eszedbe ha fel akarsz vidulni egy nehéz és szomorú nap után? :) Kiscica bajsza? Szivárvány? Bármi is legyen az, gondolj rá sokszor, hogy ne legyél borús. :)

Aki pedig szeretne kicsit elérzékenyülni és magába nézni, mert úgy érzi nem tud örülni már semminek, ajánlom a következő videót. Szerintem kiválóan kirángat az önsajnálatból, tehát hajrá :) Mert a szeretet mindent legyőz, akármekkora közhely is ez (és akármennyire is röhögnek néhányan most rajtam :) )

Nagyon-nagyon boldog és vidám újesztendőt kívánok nektek!

Szeretettel :)

Magunkról

2006-12-31T06:29:00.001Z

Első körben elnézést kérek kedves olvasóimtól a szmájlik tömeges használatáért, de élőbeszédben is szívesen gesztikulálok és írásban is. :)

Bemutatom magunkat, hogy miért és hogyan is élünk "odakint".

Nem is tudom igazából, hogy honnan kezdjem.
A lényeg dióhéjban:
Mashu - életem párja - felvételt nyert egy angliai egyetemre (ismét) de idén már a lakhatási és egyéb körülmények is adottak voltak ahhoz, hogy belevágjunk.
Szóval szeptember végén felpakoltunk 60 kilónyi ruhát, gyerekjátékot, egy babakocsit és az íjamat, nekivágtunk a nagyvilágnak. Mi ebben az extra? Mások számára talán semmi, de nekünk kaland volt, hogy "nehezítésül" van két szépséges, angyali de annál rosszcsontabb gyerkőcünk, Édua (3 éves) és Csongor (2 éves).
Szép mutatvány volt, a két gyerkőccel + a csomagokkal elvergődni Lutonból - Falmerbe vonattal (majd a helyről máskor bővebben, Brighton mellett található).

Ami külön extra ehhez az utazához, hogy az én angoltudásom - a férjemével ellentétben aki a legmagasabb színten gyakorolja a nyelvet - igencsak szegényes. Mivel általánosban az orosz, gimnáziumban pedig a német és francia volt kötelező, így soha nem tanultam angolul. Nem mondom próbálkoztam vele, Mashu hatására, de valahogy nem jött össze soha - lusta dög vagyok hozzá, hogy őszinte legyek.
Ami angoltudásom volt, azt a '90-es években betörő popkultúrának köszönhetem, amikor a házi feledat írása közben, rádiósmagnóval vadásztuk a kívánságműsorban elhangzó jobbnál jobb számokat - tudjátok ujjak a rec. gombon -, és közben kisszótárral fordítgattuk magunknak az itt-ott megjelent és kockásfüzetbe másolt angol szövegeket... :)
Hála Madonna: Immaculate Collection kazettaborítójának, jópár szám szövegét én is közkinccsé tehettem az osztályban :)

Internet.. bah! Mit sejtettük, hogy eljön egyszer az idő amikor nem egy héten egyszer nézhetjük meg a kedvenc videoklippünket, a top 100 műsorban, hanem a youtube-on bármikor elővehetjük. :)

Huhh azt hiszem kicsit eltértem az alaptémától, de az én koromban ez már csak így működik :)

Most nyertem egy kis időt - gyerkőcök reggeliztek és most mesét néznek (elvégre ma ünnepnap van)-, így tudom folytatni az írást - mindenki nagy örömére.
A lakás:

Szóval kimentünk szeptember végén és egy édes de roppant furcsa szálláshelyet kaptunk.
Első nap már utáltam az egészet. A fürdőszoba/wc olyan mini volt, hogy egyszerre csak egy ember fért be, a zuhanyfülke akkora, hogy Mashu alig tudott beleállni, csak lapjával beszuszmákolta magát, pedig nem egy százkilós kétméteres hapsi.
A nagy jóindulattal konyha-nappalinak nevezhető alsó részről lépcső vitt fel a galériára, ahol volt egy ágy, egy ezeréves szekrány (kb. velem egykorú lehetett) és egy íróasztal, továbba egy ici-pici szobácska ahova beraktak egy hatalmas emeleteságyat a csemetéknek.
Persze ne sírjon a szám, örüljek annak amink van, de annyi pénzért amit havonta kifizettünk érte ez enyhén szólva is sz*r hely volt. Ráadásul az első este Csongorom lebucskázott a lépcsőről, tekintélyes kék-zöld dudor is nőtt a homlokán...
Mivel a regisztrációkor elmondták, hogy: Jajj, nagyon sokan várnak a családos lakásokra és milyen kevés van.. mi beletörődtünk, hogy ez van, ezt kell szeretni.
Mint utólag kiderült a campusnak az a része számít a "gettónak", nem volt ritka az éjszakai üvöltözés, részeg hangoskodás az ajtónk előtt. A legjobb az volt, mikor a poroltót leszereltéka falunkról és azzal fújták tele az udvart.. de erről Mashu blogja többet ír :)

Ami még az érkezéskor feltűnt, hogy fura volt a lakás mennyezete, az előszobában szép álmennyezet,máshol meg fehérre festett szigetelőanyag, háncsszerű dolog látszott, ami tele volt fekete lukakkal... Na ez nekem azonnal feltűnt és mondtam is Mashunak, hogy ez a lakás bizony kiégett már... Mivel erre (a lakás és a tárgyak előéletére) igencsak érzékeny vagyok, borzalmasan nyomasztott ez a tény míg ottlaktunk. A poroltós esetkor, a biztonsági őr elmesélte, hogy különösen fontosak ezen a házsoron a poroltókészülékek, mert itt már két lakás is teljesen kiégett.. Vajon melyik volt az??? Naná, hogy amienk!

Érdekes, Mashu ezt a részt nem akarta nekem lefordítani :) de annyira értek azért angolul, hogy simán kihallottam a fontos részeket.

Na most mennem kell, mert kisebbikem elunta a meséjét és sürgősen autóznom kell vele.