Leadtam

Ma volt a szakdolgozatok leadási határideje, szóval reggel azonnal kocsiba és le az egyetemre, hogy ki tudjam nyomtatni mindkettőt. 

Persze nem ment a dolog akadálytalanul, mert az eddigiekkel ellentétben a másodpéldányt is színesben kellett kinyomtatni (amiről nem szóltak idejében) ezért kerítenem kellett egy színes nyomtatót és egy szabad számítógépet, hogy újra nyomtassam a színes oldalakat. Ez utóbbi szinte lehetetlen küldetés délelőtt 10 után leadási napon, sorban kellett állnom a gépért. :)

Közben meg mára foglaltam le az egyik előadót is, hogy tudjam gyakorolni a védésemet péntekre. Rohangáltam össze-vissza a campuson, mint a mérgezett egér. 

De leadtam mindkettőt. :) A kocka el van vetve. 

Tudom, mit tettél... a múlt héten...

Posztert kellett készítenem a nyári munkából, amivel dolgoztam és természetesen ki is kellett állítanunk azt az egyetemen. Egy kép, ahogy büszkén állok a poszterem mellett.

Illetve készültem "Life in the UK" vizsgára is, amit sikeresen teljesítettem.

Külön posztban fogok írni arról, hogy mi is ez és miért kell, illetve, hogyan kell felkészülni rá.

Orvosok, meg szalmaság meg egyéb dolgok

A héten a két gyerek is, meg én is jártunk különböző orvosoknál kivizsgáláson, vagy felülvizsgálaton.
A fizikoterápián a terapeutától külön fejmosást is kaptam, hogy döntsük el hol fogjuk a gyerek lábát kezeltetni, itt vagy Magyarországon. Persze engem se kellett félteni, mert kedvesen elmeséltem neki, hogy azután mentünk el otthon szakemberhez, miután itt egy évig nem kaptunk időpontot.
Megegyeztünk az itteni kezelésben és még ma ír Csonginak beutalót a lábász-szakdoktorbácsihoz.
Na néztem egy nagyot. Nem mintha bajom lenne a hölggyel akihez járunk, csak 1. nem ad speciális tornát, ami esetleg segítene a gyereknek, azt mondja, hogy tanuljon meg bringázni, meg úszni... 2. azt mondta, hogy ő ennek nem annyira szakértője, inkább nézze meg jól a dokibácsi (sikítófrász). :)

Szóval azt hiszem amikor hazautazunk akkor az lesz az első, hogy keresek egy gyógytornászt aki tud nekünk feladatokat adni.

A szalmaság meg azt jelenti, hogy Maska elutazott egy hónapra, szóval "egyedül viszem a boltot". Dolgozom az egyetemen, a gyerekekkel vagyok, hozom-viszem őket és tornázom sokat a felszabaduló időben.
Ez persze azzal is jár, hogy mindenhova én vezetek, ami nagyon izgalmas.

Most ez van így hirtelen. :)

Vizsga, esszé, Róma

Ezek várnak rám az elkövetkezendő hetekben.
Jövő héten (többnyire) fém régészeti leletekből kell majd vizsgát írnom, római és angolszász érmek, meg még sok apró cseprő dolog, mint az agyagpipák. Az előző vizsgán - a kerámiáson -, kissé megizzadtam, mert öt percünk volt minden egyes darabra és tizenhatról kellett nagyon gyors leírást adni, meg meghatározni a korát, hogy hol készült stb, de a végeredmény nem volt olyan lelombozó, tehát nem vagyok elégedetlen.

Közben két hetem van befejezni az esszémet, a kora-keresztény Róma művészetről. Remélem sikerül valami jót írnom róla, mert nagy az anyag, de jól kell válogatni.

Aztán ahogy leadom az esszét, a hétvégén repülünk is Rómába a csoporttal ahol egy heti megfeszített munka vár minket. Minden napra jut majd valami komolyabb feladat, naplót is kell vezetni az épületekről amiket megnézünk és minden este valamit prezentálni a tanároknak.
Szóval valószínűleg a kávézgatva lábamat lógatom majd a Trevi-kút mellett azért kimarad a repertoárból.
Bár ki tudja.

Utána jön egy kis lazítás, de nem sokáig. :)
Kép innen

Minden szemeszterben eljön egy pont,

amikor úgy érzem, itt és most vége. Befejezem. Kiiratkozom az egyetemről.
Ez a pont most jött el éjjel háromnegyed egykor.
Nagyon, nagyon fáradt vagyok.

El vagyok csúszva teljesen

Bár a napjaimat ilyen gyönyörűségek társaságában töltöm mint ő:

vagy ő:

...és hatalmas könyveket tanulmányozhatok az olaszországi reneszánsz festészetről (ebből kell egy esszét összehoznom december nyolcadikára) mégis úgy érzem, ül a nyunyó a vállamon és valahogy sehogy nem haladok semmivel.
Holnap ismét van szemináriumom, le kell mennem az egyetemre, pénteken jön a lakásnézőnéni (az ügynökségtől), addig még el kell valahogy takarítani a gyerekágyat ami szétszerelve áll az előszobában (és amiért nem jött el végül a jótékonysági egyesület akiknek adtuk), a ruhák gigászi halmával is még meg kell küzdenem és már megint éjfél és tegnap sem aludtam és ma is egész nap csak kóvályogtam.

Mások hogy bírják ezt csinálni? Már a kávé sem segít... egész nap csak kókadoztam a könyv fölött...

Nagyon hasznos mozdony voltam

ma az egyetemen. Nem is meséltem nektek, hogy megválasztottak engem Student Rep.nek a másodikos évfolyamon. A feladatom, hogy a művtöri diákok szócsöve legyek. Ma mentem be a "főnökömhöz" aki nevetve mondta nekem, hogy nagyon örültek  mindannyian a főnökségből, hogy egy "mature" tehát idősebb diák nyerte el a pozíciót, nem egy húszéves egyetemista, mert velük nincsenek túl jó tapasztalataik. Tehát felvettem a szükséges papírjaimat, aztán meg beültem a kétórás szemináriumra, ahol egész jól teljesítettem (nem voltam álmos sem) ééés visszakaptam az egyik beadandómat is leosztályozva, ami miatt igazán nem kell szégyenkeznem.:)

De a legjobb csak most jön, ami ugyan nem hasznos, csak egyszerűen szimplán jó. Megszólított magyarul egy csodaaranyos és jófej lány a pihenőszobában, felismert a blogról (a hajamról :)))) és tök jót beszélgettünk (sajnos csak röviden).

Most még itt várok (és egy chio partymixből válogatom ki a ropikat:)), mert kilencig van még egy kétórás szemináriumom. Ott már lehet, hogy rendesen elálmosodom majd.

Egyébként ma gyönyörűen sütött a nap és én vezettem el a vonatállomásig otthonról. :)
(A rossz csak az, hogy  a gyerekeimet reggel láttam utoljára és már alszanak majd, mire tizenegyre hazaérek.)

Kezdődik,

azaz elkezdődött az egyetem. Tegnap már két szemináriumon voltam (éjjel 11-re értem haza vonattal meg bringával) csütörtökön újabb megmérettetés. Mivel ez már a második év, és fel tudtam venni az új régészet tantárgyaimat (tehát kétszakos lettem) a hajtás is nagyobb és a követelmények is.
Közben nagy változások jönnek az Átmeneti Állapoton is (aki nem ismeri, ez egy netes újság aminek az egyik szerkesztője és állandó szerzője vagyok) izgalmas! :)))
Édua szárnyal a suliban, de ez gondolom nem újdonság, Csongi ügyében viszont ma megyünk be megbeszélésre.
Mashu elkezdte az új munkáját, csütörtökön már tanít is az egyetemen.
Megvettem magamnak az új nyúlsapkámat - aztán beköszöntött a 28 fok :) - de sebaj, lesz itt még hideg. Képeket itt találtok rólam és a sapkáról Flóra jóvoltából.
Hát kb. most ez van. Majd mesélek bővebben, amint lesz kis lélegzetvételnyi időm. :)

"Papírosztó" volt ma Brightonban

...tehát mostantól papíros "practical archaeologist"* vagyok.

Reggel kilencre legkésőbb ott kellett lennünk a Brighton Dome-ban, ahol a diplomaátadót tartották. A talárt és a kiegészítőket a helyszínen kaptuk meg és segítettek is nekünk felvenni azokat.

A nézőtéren minket külön sorokba ültettek, mint a családtagokat, barátokat, olyan sorrendben ahogy majd fel kell mennünk a színpadra.

Ezt a képet mobillal készítettem magamról, hogy TÉNYLEG ITT VAGYOK! :)

Nemsokára bevonult a díszes társaság, azaz az egyetem színe-java, a kancellár, a dékán, a professzorok, a tanáraink, mindenki a tudományos fokozatának megfelelő ruhában.

A beszédek közben megünnepeltük azt is, hogy jelenleg az egyetemünk a nyolcadik legjobb az Egyesült Királyságban, a tizenhatodik legjobb egyetem Európában és a világranglistán a hetvenkilencedik helyen van. Hurrá! :)

Azután máris ugrasztottak minket és sietni kellett a színfalak mögé. Itt sorban vártak minket a segítők, egy lány megigazította a bojtunkat, egy másik a talárt, egy harmadik pedig kézfertőtlenítőt nyomott mindenki tenyerébe (szegény Sanjeev-nak ne kelljen ragacsos, kitudjamilyen tenyereket fogdosnia).

Azután egyszercsak mondták a nevem, végig kellett mennem a színpadon, kezet fogni a Kancellárral**** . Olyan nagyon zavarban voltam, hogy suhantam volna tovább, miközben ő mondta nekem, hogy: "Gyakorlati régészet, ez nagyon érdekes, gratulálok!" visszafordultam és megköszöntem neki, asszem fülig elvörösödtem. Aztán átvehettem a papíromat.

(Hehhe itt suhanok tiszta frászban. Mashu kicsit későn kapcsolt, hogy lefotózzon rendesen. )

Nem estem el a színpadon, nem esett le a sapim se. :)

A végén pedig hatalmas tapssal és üdvrivalgással fogadtuk, amikor a Kancellár a hagyomány szerint bejelentette, hogy "mindenkinek aki ma itt bemutatkozott nekem, annak megadom a diplomáját!"

Aztán pózoltam a gyerekekkel, meg a friss papírral.

Egyébként ma Stephen Fry-t az egyetem díszdoktorává avatták. Én nagyon-nagyon kedvelem őt, szóval különösen jó érzés, hogy én is ma kaptam meg a papíromat.

Ahogy hazaértünk én bezuhantam az ágyba és aludtam, aludtam, aludtam.

Még egy érdekesség; itt hagyomány, hogy a helyi újság is megjelenteti a diplomázók névsorát (nem csak az egyetem hivatalos kiadványa), gyorsan vettünk mi is egyet belőle.:)

Na meg még valamit elfelejtettem. Beszédében a Kancellár külön kiemelte, mennyi külföldi diák van az iskolában, és mikor azt mondta, hogy fantasztikus nagykövetei és képviselői vagyunk hazáinknak, büszkék lehetnek ránk az otthoniak... hát majdnem elbőgtem magam. :)

*régésztechnikus, gyakorlati régész, nem tudom otthon mi a megfelelője.

**Páran kérdeztétek, hogy akkor most hogy is van ez, hogy én papírt kapok, közben meg még egyetemre járok. Ez a régészképzés egy két éves egyetemi, szakmai oktatás. Ez elég arra, hogy ásatásokon dolgozzak, de mivel a jövőben komolyabb tervem vannak, ezért kezdtem el járni a régészet-művészettörténet szakra, de a régészet órákra nem kell még bejárnom egyenlőre (majd második év második felétől), helyettük választhattam más tárgyakat.

***a szokásos első helyeken természetesen mindig ugyanazok vannak: Cambridge, Oxford, King's College stb... ezért hatalmas dicsőség, hogy a mi fiatal iskolánk - jövőre lesz ötven éves - ilyen szuper helyezést ért el.

****Chancellor, sajnos nem tudom a magyar egyetemeken mi a megfelelő fokozat neve.

írta: hicudzsi, 2011. jan. 28. 22:11 - címkék: egyetem és