Bevásárlás

Szatyrokkal megrakodva vártuk, hogy Csongi végre beleüljön a szánkóba és bepakolhassuk mellé amit vásároltunk.
Ő viszont csak ott toporgott és nézte, ahogy szerencsétlenkedem.
Nógatni kezdtem, kissé türelmetlenkedve: - Kisszívem kérlek, legalább csinálj úgy, mint aki bele akar ülni a szánkóba.
Mire a gyerek megszólalt dörmögve: - Bele akarok ülni a szánkóba -  majd állt tovább.
Hát ő megtette amit kértem. A jelét adta, hogy bele akar ülni. :D

Nagyon vidáman kezdődött a napom

Átfagyva üldögéltem a vonaton - ami természetesen késett, mert tűz volt a Victoria-n* - mikor jött a kalauz és lyukasztotta a jegyemet, majd továbbállt.

Mikor vissza akartam tenni a jegyet a tokjába, kellemes meglepetés ért:

ugyanis egy kis pillangót kaptam.

Így máris jobban éreztem magam. :)

*Megilleti a dicséret a Southern többi munkatársát is, mert általában ha valami gebasz van fent Londonban, ha esik a hó, ha falevelek hullanak a sínre, és még sorolhatnám, akkor teljesen meghal a vonatközlekedés délen, Lewestől - Seafordig, East Croydontól - Brightonig . Most azonban csak kicsit késtek minden irányban és ezért elég hamar vissza is értem, miután leadtam a disszertáció vázlatomat.

Gyémánt jubileum és a corgi-dal

Már jóideje minden ekörül az ünnepség körül forog. A gyerekek az iskolában kékbe-pirosba-fehérbe öltöztek, kis Union Jack zászlókat gyártottak és így tovább.
Csongit nagyon megihlette ez a dolog, főleg a királynő kutyái, ezért tegnap este elkezdett a táblánál babrálni, rajzolt egy robotot aki éppen a királynőnek énekel, írt egy dalt és aztán elő is adta nekünk.

Itt meg az eredeti dalszöveg:

A szöveg kissé nyersfordításban:
Hányszor kellett megtalálnia a kis corgi-kutyáit?
Azért (bújnak el mindig) mert nagyon csibészek.
Ez nem azt jelenti, hogy buták, ezt azért csinálják, mert aranyosak.
Rókafülük és orruk van, és ők a legédesebb kutyák az egész világon.

"Nagyon jó vagyok egy macska ellen..."

Nagyon jó vagyok egy macska ellen, - mondta Édua -, már négy bábúját levettem...
és játszott tovább a báránysakkal a plüssmacska ellen...

A játék lényege

A kis mágneses gömböcskéket beleszórni a bariszőrbe:

Majd fejjel lefelé összeszedegetni:

Azt hiszem túl csendes nekik ez a vasárnap. :)

Lepcsánka

- Anya, mi lesz a vacsora?
- Lepcsánka...
- És van valami más?
- Nincs.
- De én nem szeretem.
-...

(negyedóra múlva)

- Kérhetek még?

:)

Genetikáról tanulgatunk

Ennek kapcsán Mashu feltett egy találós kérdést a gyerekeknek:
- Tegyük fel, hogy van egy jó vadászkutyátok, de szeretnétek ha gyorsabban tudna futni, ha hosszabb lábai lennének. Mit csinálnátok?

- Keresnék egy hosszabb lábú kutyát és lennének kiskutyáik, akiknek már hosszabb lába lenne, és ha még az sem lenne elég, akkor azokat is pároztatnám hosszú lábú kutyákkal - válaszolta azonnal Édua.

- És Csongor te mit gondolsz?

- Építenék egy kutyarobotot. Ami lőni is tud. És gyors.

(A párbeszéd nem szöveghű, mert két nappal ezelőtt történt, de ez volt a lényege a mondandójuknak.:))

Lazításképpen

"Adrian Mole"-t nézek. Csongor néha megáll mögöttem majd megkérdezi: - Varázsolnak is?
- Nem, miért varázsolnának?
- Mert ez a Harry Potter, nem?

Ma már eljátszottuk ezt párszor, mert meg van győződve róla, hogy ez csakis Harry Potter lehet. Mondjuk megértem:

Azt hiszem nagyon malac ez a Télapó...

...vagy csak rossz az, aki rosszra gondol?
Ma fotóztam az egyfontosban, gondoltam megosztom veletek. :)