Szatyrokkal megrakodva vártuk, hogy Csongi végre beleüljön a szánkóba és bepakolhassuk mellé amit vásároltunk.
Ő viszont csak ott toporgott és nézte, ahogy szerencsétlenkedem.
Nógatni kezdtem, kissé türelmetlenkedve: - Kisszívem kérlek, legalább csinálj úgy, mint aki bele akar ülni a szánkóba.
Mire a gyerek megszólalt dörmögve: - Bele akarok ülni a szánkóba - majd állt tovább.
Hát ő megtette amit kértem. A jelét adta, hogy bele akar ülni. :D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hó. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. január 20., vasárnap
2013. január 18., péntek
Végre megérkezett
Itt az első igazi hó.
Reggel már vártuk, hogy mikor kerül ki az iskola honlapjára a "ma nincs tanítás" kiírás. Ez itt elég megszokott, hogyha havazik, akkor bezár a suli. Mashu meg is jegyezte, hogy azért "elég lazán bánnak a szülők idejével" és igaza is van.
Mondjuk a sulinak is igaza van, mert dombtetőn, mellékúton, ahol a sószóró se nagyon jár, jobb félni, mint megijedni.
Felvittük hát a gyerekeket, autóval, mert utána meg jelenésünk volt a szerelőnél, hogy kereket cseréltessünk.
Mire hazaértünk igazán rákezdett és meg is jelent az iskola honlapján a figyelmeztetés:
"a rossz idő miatt, aki szeretné vigye el a gyerekét haza egy órakor."
Aztán tizenegykor már a következő frissítés volt fent: "aki előbb már hazavinné a gyerekeket, az megteheti".
Elindultunk hát teljes menetfelszerelésben és egy műanyag szánkóval.
Az iskolában meg több anyuka megjegyezte: "Édua meg Csongor apukája kabátban van. Tényleg nagy a hideg!"
(Mashu ugyanis ha fázik, a rövidujjú inge alá felvesz egy rövidujjú pólót. Most a két rövidujjúra felvett egy esőkabátot...)
A gyerekek felöltözve várták a szüleiket a nagyteremben, minden osztály együtt. Onnan engedték ki őket, hogy bekiabálták a nevüket.
Hazafelé csatlakoztak hozzánk a barátaink, két, plusz egy gyerekkel. A kicsik felváltva szánkóztak hazafelé, miközben Mashu húzta őket.
Nagyon jó buli volt.
Aztán később elindultunk Éduával a boltba, mikor telefonált az autószerelő, hogy kész a kerékcsere mehetünk, így bolt előtt még felvettük "Felhőcskét" (ahogy Csongor nevezi) a szervizből.
Még sosem voltak ilyen szép új gumijaink (mindig használt autóink voltak és nem voltak sokáig velünk). Még színes csíkok is vannak az új abroncsokon. :) Kipróbálhattam, hogy milyen nem tisztított úton szánkózni az autóval. Életemben először vezettem hóban, hát elég trükkös volt. Főleg kanyarban.
Most késő délután megint kivittem őket szánkózni, meg hógolyózni. Csongi nagyon fél lecsúszni, ezért őt nem erőltettem, de Édua fel és le, csak fel és le, folyamatosan rótta a köröket. Életében még csak egyszer szánkózott ezelőtt, mikor Karácsonykor otthon voltunk Magyarországon két éve. Nagyon élvezte.
Csongival közben hóembert építettünk.
Sajnos valahogy bejutott a hó a bakancsába, pedig síanorák volt rajta és nem vettem észre idejében, nála meg ez meg szürkületi zóna, egyszerűen nem érzékeli. Jó hideg volt a lába, meg csurom víz a zoknija. Örülök, hogyha nem lesz beteg szegénykém.
Szóval itt a hó és mindenki nagyon élvezi. A bennszülöttek meg persze pánikolnak, az egyetem is bezárt. Egy barátnőmnek a vizsgáját kellett félbehagynia.
Tehát ahogy a helyi Hírcsárda azaz a Daily Mash írta még tavaly: "Angliában teljesen normális téli időjárás várható, tessék kérem pánikolni".
És így is van, a kisboltban már nem volt egy morzsa kenyér sem, mire odaértünk délután fél háromra Éduával.
Reggel már vártuk, hogy mikor kerül ki az iskola honlapjára a "ma nincs tanítás" kiírás. Ez itt elég megszokott, hogyha havazik, akkor bezár a suli. Mashu meg is jegyezte, hogy azért "elég lazán bánnak a szülők idejével" és igaza is van.
Mondjuk a sulinak is igaza van, mert dombtetőn, mellékúton, ahol a sószóró se nagyon jár, jobb félni, mint megijedni.
Felvittük hát a gyerekeket, autóval, mert utána meg jelenésünk volt a szerelőnél, hogy kereket cseréltessünk.
Mire hazaértünk igazán rákezdett és meg is jelent az iskola honlapján a figyelmeztetés:
"a rossz idő miatt, aki szeretné vigye el a gyerekét haza egy órakor."
Aztán tizenegykor már a következő frissítés volt fent: "aki előbb már hazavinné a gyerekeket, az megteheti".
Elindultunk hát teljes menetfelszerelésben és egy műanyag szánkóval.
Az iskolában meg több anyuka megjegyezte: "Édua meg Csongor apukája kabátban van. Tényleg nagy a hideg!"
(Mashu ugyanis ha fázik, a rövidujjú inge alá felvesz egy rövidujjú pólót. Most a két rövidujjúra felvett egy esőkabátot...)
A gyerekek felöltözve várták a szüleiket a nagyteremben, minden osztály együtt. Onnan engedték ki őket, hogy bekiabálták a nevüket.
Hazafelé csatlakoztak hozzánk a barátaink, két, plusz egy gyerekkel. A kicsik felváltva szánkóztak hazafelé, miközben Mashu húzta őket.
Nagyon jó buli volt.
Aztán később elindultunk Éduával a boltba, mikor telefonált az autószerelő, hogy kész a kerékcsere mehetünk, így bolt előtt még felvettük "Felhőcskét" (ahogy Csongor nevezi) a szervizből.
Még sosem voltak ilyen szép új gumijaink (mindig használt autóink voltak és nem voltak sokáig velünk). Még színes csíkok is vannak az új abroncsokon. :) Kipróbálhattam, hogy milyen nem tisztított úton szánkózni az autóval. Életemben először vezettem hóban, hát elég trükkös volt. Főleg kanyarban.
Most késő délután megint kivittem őket szánkózni, meg hógolyózni. Csongi nagyon fél lecsúszni, ezért őt nem erőltettem, de Édua fel és le, csak fel és le, folyamatosan rótta a köröket. Életében még csak egyszer szánkózott ezelőtt, mikor Karácsonykor otthon voltunk Magyarországon két éve. Nagyon élvezte.
Csongival közben hóembert építettünk.
Sajnos valahogy bejutott a hó a bakancsába, pedig síanorák volt rajta és nem vettem észre idejében, nála meg ez meg szürkületi zóna, egyszerűen nem érzékeli. Jó hideg volt a lába, meg csurom víz a zoknija. Örülök, hogyha nem lesz beteg szegénykém.
Szóval itt a hó és mindenki nagyon élvezi. A bennszülöttek meg persze pánikolnak, az egyetem is bezárt. Egy barátnőmnek a vizsgáját kellett félbehagynia.
Tehát ahogy a helyi Hírcsárda azaz a Daily Mash írta még tavaly: "Angliában teljesen normális téli időjárás várható, tessék kérem pánikolni".
És így is van, a kisboltban már nem volt egy morzsa kenyér sem, mire odaértünk délután fél háromra Éduával.
2012. február 8., szerda
Összefogás a hóban
Hó van és meg kell mondanom, hogy most a megyében meglepően jól kezelték a helyzetet. Nem volt nagy pánik mint két éve, az utakat letakarították. Sajna a háztulajdonosoknak nem muszáj letakarítani a járdákat, így azok most jegesek még (és elég veszélyesek).
Hétfőn nem volt hivatalos tanítás a suliban, csak ügyelet. Kedden mikor vitte fel a gyerekeket Mashu, ott állt kint a tanári gárda az iskola zsákutcája előtt (ahova sajna nem jut el soha a megyei sószóró autó) és vezényelték a szülőket, merre menjenek, hol parkoljanak. Segítettek megtolni az elakadt járműveket. Jótanácsokat adtak jégen elinduláshoz, jó hangulatban szervezkedtek.
Ma reggel is kint voltak segíteni. A gyerekeket pedig mind a főbejáraton kellett bevinni, ahol pedig az iskolaigazgató tartotta nekünk az ajtót, mosolyogva üdvözölt minket.
Valahogy ez a szokatlan hóhelyzet összehozta jobban a közösséget. Olyan jó ilyet látni és tapasztalni. :)
Egyébként meg ma van Mashuval a tizenkettedik évfordulónk, és ennek örömére ma este vizsgázom régészetből (kerámiák felismerése, datálása, szóval itt sem vagyok, tanulok...:))
Hétfőn nem volt hivatalos tanítás a suliban, csak ügyelet. Kedden mikor vitte fel a gyerekeket Mashu, ott állt kint a tanári gárda az iskola zsákutcája előtt (ahova sajna nem jut el soha a megyei sószóró autó) és vezényelték a szülőket, merre menjenek, hol parkoljanak. Segítettek megtolni az elakadt járműveket. Jótanácsokat adtak jégen elinduláshoz, jó hangulatban szervezkedtek.
Ma reggel is kint voltak segíteni. A gyerekeket pedig mind a főbejáraton kellett bevinni, ahol pedig az iskolaigazgató tartotta nekünk az ajtót, mosolyogva üdvözölt minket.
Valahogy ez a szokatlan hóhelyzet összehozta jobban a közösséget. Olyan jó ilyet látni és tapasztalni. :)
Egyébként meg ma van Mashuval a tizenkettedik évfordulónk, és ennek örömére ma este vizsgázom régészetből (kerámiák felismerése, datálása, szóval itt sem vagyok, tanulok...:))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


