2012. március 10., szombat

Mozgalmas hét van mögöttünk

Beadtam a beadnivalókat, jelentkeztem egy ösztöndíjra (nyári munka lenne), ma voltam egész napos suliban lent és repülök Rómába.

Persze a család többi tagja sem tétlenkedik. Édua például cserkész lett és elkezdődtek a hegedűórái is.
:)


...és persze Csongor is folyton sürög-forog vagy éppen suhan. :)
Plusz ma megint a rendőrséget kellett hívnom, mert este ellopták a barátnőm csizmáit a lakásunk elöl a cipőtartóról. Pedig eddig soha nem tűnt el onnan semmi, még a rollerek sem. Itt az ilyet is érdemes bejelenteni, mert nyilván nem nyomoznak utána, de a helyi szomszéd-figyelő csapatnak elmondják, ők pedig a jövő héten körbejárnak, megnézik a házat, megnézik, hogyan lehetne biztonságosabb a környék és így tovább.

2012. március 5., hétfő

Angol ügyintézés sokadszorra...

FRISSÍTVE reggel
...és megint csak nagyon csúnya dolgokat tudnék mondani... nincs melegvíz a házban ISMÉT, ez havonta többször előfordul. Ilyenkor általában egy idő után felbukkan a gondnok-szerelő - akivel nagyon kedvesen el szoktam csevegni -, és babrál valamit kint a folyosón, aztán megjavul a melegvíz. Ma már délelőtt hideg vízben zuhanyoztam torna után, és nem javult meg azóta sem, felhívtam ezért az üzenőfalra kitűzött telefonszámot.
Telefonközpont vette fel, nem a gondnok.
Sorban ezeken küzdöttem át magam vele:
1. nem tudta beazonosítani a címünket, nem találta a házat az adatbázisban,
2. nem akarta elhinni, hogy nem a lakásunkban van a boyler, hanem a ház központi rendszere ad meleg vizet, csak fűtésre szolgál a cirkónk,
3. mivel nem akarta elhinni a fentieket, öt percig győzködött, hogy hívjam fel a landlordot,
4. nem adott a gondnokhoz mobilszámot (holott a múltkor, amikor összefutottam a fickóval, mondta, hogy majd bedobja nekünk a mobilszámát ami megvan minden lakónak . és amit persze azóta se kaptuk meg), mert nem tudja és azt se tudja hol lakik (pedig itt lakik az egyik lakásban),
5. közölte, hogy csöngessek be a többi szomszédhoz, vagy dugdossak be levelet az ajtajuk alatt, hogy náluk van-e melegvíz..

Kicsit tele van a hócsukám...

FRISSÍTÉS:
Ma reggel ismét felhívtam őket és most kerek-perec megmondták nekem és Mashunak, hogy azért nem javították meg, mert NEM HITTEK NEKÜNK.
Most reggel, hogy otthon voltak a szomszédok Mashu bekopogtatott hozzájuk. Nincs melegvizük, de ők se tudják kit kell hívni.
Végül egy nagyon aranyos magyar srác segített ki minket a gondnok mobilszámával. :)

Szóval jön a fickó és babrál megint kint a szekrényben én meg nagyon nagyon nagyon el akarom küldeni melegebb éghajlatra a "kedves ügyintézőket".

2012. március 3., szombat

"Nagyon jó vagyok egy macska ellen..."

Nagyon jó vagyok egy macska ellen, - mondta Édua -, már négy bábúját levettem...
és játszott tovább a báránysakkal a plüssmacska ellen...


2012. február 29., szerda

Külföldi autó használata Magyarországon

Most olvastam ezt a hírt http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2012/02/29/jogtalanul_buntetik_az_autosokat/, idézek belőle:

"A Közúti Közlekedésről szóló törvény legújabb változatában azt is kikötik, hogy magyar sofőr legfeljebb egy napig közlekedhet külföldi rendszámú autóval az országban, és ezt is csak akkor teheti, ha szükség esetén teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolni tudja, hogy életvitelszerűen tartózkodik a rendszámot kiállító országban. A változás óta nem elegendő indok egy bejelentett lakcím, a rendszeres munkavégzést is igazolnia kell annak, akit igazoltatnak.

Az ombudsman kifogásolta, hogy a rendőrök hiteles fordítást kérnek a helyszínen és az okmányok utólagos bemutatására sincs lehetőség. A fordítással kapcsolatban a törvény akkor sem tesz kivételt, ha valaki hétvégén vagy ünnepnapon érkezik az országba, amikor az azt készítő egyetlen fordítóiroda zárva van. Ha a bizonyítás a helyszínen nem sikerül, a rendőr nem mérlegelhet, mindenképpen el kell vennie az autó papírjait. Ha az autó magyar üzemben tartója vagy vezetője a rendszám leszereléséről és a forgalmi engedély bevonásáról szóló határozat jogerőre emelkedése után 15 napon belül nem kezdeményezi az autó magyarországi forgalomba helyezését, a bevont okmányokat visszaküldik a kiállító országnak. Szabó Máté megállapítja, hogy a szabály értelmében az autósnak akkor sincs lehetősége elhagyni az országot saját járművével, ha azt egyáltalán nem kívánja itthon forgalomba helyeztetni."



Sajnos én nem vagyok valami járatos ezekben a dolgokban, ezért nem értem, hogyha autóval mennénk haza akkor kéne vinnem a hiteles fordításokat az albérleti szerződésről, a nappali tagozatos diák státuszról meg még a biztonság kedvéért pár csomag itteni számlát is, ami a nevünkre jön?
Valaki világosítson fel, kérem! :)

2012. február 25., szombat

Mese a becsapós zárról

Az eset a múlt héten történt. Elmentem a gyerekekkel kicsit csavarogni, olyan három órát voltunk távol. Hazaértünk, átöltöztünk itthoniba és elkezdtünk tenni-venni.
Valamit be akartam vinni a kisfürdőszobába amikor sokkoló dologgal találtam szemben magam. Az ajtó zárva volt, belülről.
Ilyen a zárja:

De az a durva benne, hogy akkor van nyitva amikor vízszintesen áll és akkor van zárva amikor függőlegesen. És csak bentről lehet bezárni. 
Akkor és ott zárva volt. Totálisan.
Amikor elmentünk otthonról én voltam bent utoljára, ezt a fürdőszobát nem használják a gyerekek. Ráadásul tudtam, hogy kinyitottam a szobaablakot és kinyitottam a fürdőszobaajtót, hogy szellőzzön.

Egy ideig néztem mint a lukinyúl, aztán hirtelen az jutott eszembe, hogy basszus mi van ha van bent valaki?

Szóval kicsit megijedtem. Kitereltem a gyerekeket a folyosóra és hívtam a rendőrséget. Sűrűn elnézést kértem és mondtam, hogy egyszerűen lehetetlen, hogy magától bezáródjon belülről az ajtó, főleg mikor nyitva hagytam. Mert ha elfordulna a zár, függőlegesből vízszintesbe, akkor is maximum kinyílna az ajtó, mert vízszintes a nyitott állapot.
De a zár nem laza és szorul...
A gyerekek nem járnak abban a szobában, ráadásul ők már a folyosón vették a cipőt amikor kinyitottam a szobaablakot és a fürdőajtót.

Hát jól elbeszélgettünk a rendőrbácsival. Kérte, hogy hívjak át egy szomszédot, vagy várjam meg a férjem a folyosón a gyerekekkel. Majd mondta, hogy hívjam vissza ha járkálást hallok bentről.

Szóval ott ültünk a folyosón és felhívtam a barátnőmet Zsuzsit. Szegény éppen elég rosszul volt.
Röhögve meséltem neki, hogy miért strázsálunk kint, erre ő azt mondta: maradj ott, ahol vagy és átjövünk a gyerekekkel (ő is egyedül volt otthon). Közben összeszedtem egy esernyőt meg egy vascsövet és többször bementem a lakásba, hogy hallgatózzak a fürdőajtónál.

Tényleg Zsuzsiék átértek két perc alatt és nagyokat röhögve meséltem neki, hogy mi van, viszont reszketett a térdem.

Ahogy a rendőr tanácsolta felkapcsoltam bent a villanyt és figyeltem látok-e lábat, de nem volt.
Aztán kintről egy pénzérmével nagy nehezen elfogattam a gombot és megrángattam az ajtót. Mire kinyílt.

Nem volt bent természetesen senki.
Visszahívtam a rendőröket, hogy átjött egy barátom és kinyitottuk. Nagyon aranyosak voltak, jól esett, hogy nem néztek hülyének.

De azóta is foglalkoztat a kérdés: hogyan záródott be a zár, amikor vízszintes a nyitott és függőleges a zárt állapota és csak egy irányba lehet forgatni?
Ráadásul nagyon szoros, nincs kilazulva még most sem.

Kísérleteztem vele, hogy hogyan záródhatott be, becsaptam az ajtót, félig elfordítva hagytam a zárat stb. de semmi nem történt.

Rejtély...

2012. február 23., csütörtök

Vizsga, esszé, Róma

Ezek várnak rám az elkövetkezendő hetekben.
Jövő héten (többnyire) fém régészeti leletekből kell majd vizsgát írnom, római és angolszász érmek, meg még sok apró cseprő dolog, mint az agyagpipák. Az előző vizsgán - a kerámiáson -, kissé megizzadtam, mert öt percünk volt minden egyes darabra és tizenhatról kellett nagyon gyors leírást adni, meg meghatározni a korát, hogy hol készült stb, de a végeredmény nem volt olyan lelombozó, tehát nem vagyok elégedetlen.

Közben két hetem van befejezni az esszémet, a kora-keresztény Róma művészetről. Remélem sikerül valami jót írnom róla, mert nagy az anyag, de jól kell válogatni.


Aztán ahogy leadom az esszét, a hétvégén repülünk is Rómába a csoporttal ahol egy heti megfeszített munka vár minket. Minden napra jut majd valami komolyabb feladat, naplót is kell vezetni az épületekről amiket megnézünk és minden este valamit prezentálni a tanároknak.
Szóval valószínűleg a kávézgatva lábamat lógatom majd a Trevi-kút mellett azért kimarad a repertoárból.
Bár ki tudja.

Utána jön egy kis lazítás, de nem sokáig. :)
Kép innen

2012. február 11., szombat

Társasjáték este

Ilyenkor átjönnek a barátaink, a gyerekeinket összeeresztjük mi meg több órán keresztül építjük Carcassonne-t, vitázunk, érvelünk, győzködjük a másikat, hogy ne költözzön be a várunkba,  nagyokat nevetünk és így tovább...

Úgy szeretem ezeket az estéket. :)

(kép forrása: wikipedia)

2012. február 9., csütörtök

Megint havazik

Ezért lehet, hogy holnap sem lesz iskola a gyerekeknek. Sebaj, pont a minap meséltem facebookon, hogy míg én napközben régészeti továbbképzést tartottam nekik, addig este az apjuktól neuro-anatómiát tanultak (igen, mindketten vizsgázgatunk). Nem is kell az a suli. :)

A vizsgán túl vagyok, eszméletlen nehéz volt, de remélem azért sikerült, az előadást is sikerült megtartanom különösebb baki nélkül (csak lámpalázam volt)...

Holnap van a "szabadnapom" azaz az egyetemen kívüli, "egyéb munkáimat kell ellátni" napom. Remélem végre az emailekre válaszolgatás is belefér. :)


A havazást szeretem, nagyon szép.
Szép pénteket nektek is!

2012. február 8., szerda

Összefogás a hóban

Hó van és meg kell mondanom, hogy most a megyében meglepően jól kezelték a helyzetet. Nem volt nagy pánik mint két éve, az utakat letakarították. Sajna a háztulajdonosoknak nem muszáj letakarítani a járdákat, így azok most jegesek még (és elég veszélyesek).


Hétfőn nem volt hivatalos tanítás a suliban, csak ügyelet. Kedden mikor vitte fel a gyerekeket Mashu, ott állt kint a tanári gárda az iskola zsákutcája előtt (ahova sajna nem jut el soha a megyei sószóró autó) és vezényelték a szülőket, merre menjenek, hol parkoljanak. Segítettek megtolni az elakadt járműveket. Jótanácsokat adtak jégen elinduláshoz, jó hangulatban szervezkedtek.

Ma reggel is kint voltak segíteni. A gyerekeket pedig mind a főbejáraton kellett bevinni, ahol pedig az iskolaigazgató tartotta nekünk az ajtót, mosolyogva üdvözölt minket.

Valahogy ez a szokatlan hóhelyzet összehozta jobban a közösséget. Olyan jó ilyet látni és tapasztalni. :)

Egyébként meg ma van Mashuval a tizenkettedik évfordulónk, és ennek örömére ma este vizsgázom régészetből (kerámiák felismerése, datálása, szóval itt sem vagyok, tanulok...:))