Gyémánt jubileum és a corgi-dal

Már jóideje minden ekörül az ünnepség körül forog. A gyerekek az iskolában kékbe-pirosba-fehérbe öltöztek, kis Union Jack zászlókat gyártottak és így tovább.
Csongit nagyon megihlette ez a dolog, főleg a királynő kutyái, ezért tegnap este elkezdett a táblánál babrálni, rajzolt egy robotot aki éppen a királynőnek énekel, írt egy dalt és aztán elő is adta nekünk.

Itt meg az eredeti dalszöveg:

A szöveg kissé nyersfordításban:
Hányszor kellett megtalálnia a kis corgi-kutyáit?
Azért (bújnak el mindig) mert nagyon csibészek.
Ez nem azt jelenti, hogy buták, ezt azért csinálják, mert aranyosak.
Rókafülük és orruk van, és ők a legédesebb kutyák az egész világon.

Diamond Jubilee

Nálunk lesz buli a főtéren, lesz utcabál, nagy zenebona, kertiparti.

Az autónk cuki "füleket" kapott. Ti is csatlakoztok az ünneplőkhöz, vagy csak élvezitek a plusz szabadnapot? :)

Ez a két hét

nagyon mozgalmas volt. A két nagy vizsgámat letudtam, már csak egy van hátra a jövő héten.

Ami fontosabb most nekem, hogy végre megvolt Csongor vérvétele a genetikai vizsgálatra. Innen még kb. hat hónap mire biztosat fognak tudni mondani, de legalább már elindult!

Nagyon édes volt a gyerek, az apja mesélte milyen aranyosakat mondott mert ő ment be vele. Sajnos a krém nem működött amit előtte egy órával kellett rákenni a kezére így lidocain spray-ezni kellett.
Mikor ráfújtak egy kicsit mondta Csongi: - Akkor megcsípem, hogy működik-e, jó?
Mondta erre a doktornéni, hogy ez még csak próba volt, hogy ne ijedjen meg a spraytól.
Erre megkérdezte: - De biztos vagy abban, hogy ez működni fog?

Amikor látta, hogy megy ki a vér, mondta, hogy: - Ez ijesztő, ez nagyon ijesztő! (Olyan hangos volt, hogy a folyosón hallottuk, de nem borult meg szerencsére.)
A végén meg azt mondta: - Azért ezt a másik kezemen ne csináljuk meg, jó?

Denevéres matricát választott magának, merthogy az is szívja a vért. :)

Van, amit nem lehet elfelejteni

mint például a görkorcsolyázást, amit felnőttként tanultam meg (olyan huszonévesen), de már legalább tíz éve nem gyakoroltam.
Nemrégiben a fejembe vettem, hogy kész, nekem kell egy görkorcsolya és ma kipróbálhattam végre. Először eléggé be voltam tojva, de utána már simán suhantam, sőt úgy tanítottam Éduát is korizni, hogy gurultam végig mellette.

Most elégedett vagyok és szerintem holnap is kimegyek kicsit gyakorolni.  Azért nem bízom el magam nagyon, mert simán lehet, hogy a ma megspórolt fenékre eséseket, majd holnap fogom bepótolni. :)

Vagyok,

megvagyok.

Anyukám eljött hozzánk egy kis időre segíteni. Remélem lassan helyrerázódnak a dolgok.

Közben leadtam a beadandóimat, befejeztem a leletek analizálását is (ha jól sikerült akkor valószínűleg publikálni is fogják), megnyertem egy nyolchetes nyári ösztöndíjat az egyetemem doktori karától, ez utóbbinak különösen örülök, el sem hiszem. Ha ez is jól fog sikerülni akkor ez is publikálva lesz. :)

A barátaim gyönyörű ajándékokkal halmoztak el otthonról, ami különösen jól esett. Nagyon nagyon köszönöm nektek ti drágák itt is! :)

Szóval vagyok, megvagyok és ezerrel készülök a vizsgáimra, mert azoktól nagyon félek most.

Mivel az exportálást

még mindig nem sikerült megoldanom, a blog előzményeit 2006-tól itt találjátok:
http://hicudzsi.freeblog.hu/

:)

Tanulás, tanulás, tanulás és egyebek

Vizsgaidőszak van és nagyon húzós.
Tegnap este volt egy pattintott kőszerszám felismerés-vizsgám és nagyon reménykedem benne, hogy jól sikerült, bár elég nehéz volt. Ezen kívül van három leadandóm és utána még három vizsga.
Remélem utána fellélegezhetek végre és mehetek ásatni ahova kedvem tartja.

Közben sajnos mindenféle más dolgok is történnek, amik nem könnyítik meg az életemet, de a tanulás és a barátok segítsége kirángat a mélyebb szakaszokból.

Beindult a bolhapiac-szezon

Itt mifelénk áprilisban lendül be az élet, ezért ma reggel korán felkeltünk, hogy ott lehessünk a szomszédos megyében egy naaaaagy car-boot sale vásáron.
Rengeteg autó, hatalmas tömeg volt már kilenc óra körül, nagyon szép dolgokat láttunk és még ingyen zöldségesládákat is sikerült szereznem itthonra a leletek szárításához.

De a mai kedvencem ez a régi kis szék. Kemény egy fontot fizettem érte.
Sok munka lesz vele mint ragasztás, repedések kijavítása a végén pedig festés, de örömmel nézek elébe. Szép színes lesz, úgy tervezem. :)

Aki nemrég költözött ki Angliába és még nem találkozott ezekkel a kirakodóvásárokkal, annak nagyon ajánlom, hogy környéken keressen egyet: car boot sale, jumble sale és hasonló neveken futnak és változatos formában hirdetik meg interneten, helyi újságokban, transzparenseken, kis A4-es plakátokon. Ilyenkor mindenki kipakolja a szőnyegre/asztalkára ami már otthon nem kell - bringától a poharakig, növényektől a számítógép zsinórokig mindent megtalálhatsz - és árusítja boldogan. Persze nem muszáj vásárolni, szerintem programnak is érdekes.

Na mit rejt a zsákbamacska?

Ma elhoztam az év végi beadandóm kellékeit, egy doboznyi leletet.
Ez lesz az első olyan önálló régészeti munkám, amikor nem tisztogatnom kell ezeket, hanem szépen listáznom, majd összefoglalót, hivatalos régészeti beszámolót írnom belőlük. Csontok és cserepek.

Olyan ez nekem,  mintha karácsony lenne, alig várom, hogy kibontogathassam végre a kis zacskókat.

Egyébként reggel csodálatos tájakon utaztunk végig, érintettük Kentet, majd Sussexbe mentünk, néhol olyan köd volt, hogy az orrunkig sem láttunk, néhol meg verőfényes napsütés. Eszméletlen hely ez az Anglia. :)
Visszafelé meg én vezettem haza Brightonból.

Na ilyen sem volt még

hogy tízen akárhány napig nem írtam...
De most sem tudok mit.
A húsvétnak vége, nem volt egy nagy szám.
Barátokkal jókat buliztunk, a gyerekek élvezték az ajándékokat.
Van egy szép görkorcsolyám.
Azon gondolkodom Róma óta, hogy robogót akarok (vezetni).
Hát kb. ennyi.