Orvosok, meg szalmaság meg egyéb dolgok

A héten a két gyerek is, meg én is jártunk különböző orvosoknál kivizsgáláson, vagy felülvizsgálaton.
A fizikoterápián a terapeutától külön fejmosást is kaptam, hogy döntsük el hol fogjuk a gyerek lábát kezeltetni, itt vagy Magyarországon. Persze engem se kellett félteni, mert kedvesen elmeséltem neki, hogy azután mentünk el otthon szakemberhez, miután itt egy évig nem kaptunk időpontot.
Megegyeztünk az itteni kezelésben és még ma ír Csonginak beutalót a lábász-szakdoktorbácsihoz.
Na néztem egy nagyot. Nem mintha bajom lenne a hölggyel akihez járunk, csak 1. nem ad speciális tornát, ami esetleg segítene a gyereknek, azt mondja, hogy tanuljon meg bringázni, meg úszni... 2. azt mondta, hogy ő ennek nem annyira szakértője, inkább nézze meg jól a dokibácsi (sikítófrász). :)

Szóval azt hiszem amikor hazautazunk akkor az lesz az első, hogy keresek egy gyógytornászt aki tud nekünk feladatokat adni.

A szalmaság meg azt jelenti, hogy Maska elutazott egy hónapra, szóval "egyedül viszem a boltot". Dolgozom az egyetemen, a gyerekekkel vagyok, hozom-viszem őket és tornázom sokat a felszabaduló időben.
Ez persze azzal is jár, hogy mindenhova én vezetek, ami nagyon izgalmas.

Most ez van így hirtelen. :)

Rákóczi túrós,

gesztenyepüré, franciakrémes. Lángos, sültkolbász mustárral, lencseleves a Szerájból...
Basszus ezek járnak a fejemben, mióta megvettem a repjegyeket augusztusra. :)

Csongor-hétvége

Édua elment pár napra táborozni. A szívem megszakad úgy hiányzik, de most ez a hétvége így Csongiról szólt.
Tegnap elmentünk vele vásárolgatni, és mert mi ünnepeljük a nyári napfordulót is (nemcsak a télit) ezért kapott ajándékot is.
Nekem nagyon nem tetszenek az olimpia kabalafigurái (és még sok embernek sem rajtam kívül), de Csonginak hatalmas örömöt okoztak vele, robot (gép) is, de puha plüss is, hát ez kéremszépen az álomjáték. :)

Aztán elmentünk természetesen húsgombócot enni, ami a mi kis Finduszunk kedvenc étele:

Nagyon szép hétvége volt, csak Édua nagyon hiányzott mindenkinek. :)

Az autizmusról

Ma találkoztam ezzel a kis plakáttal és azt gondoltam, gyorsan megosztom veletek is (magyar fordítással az alján). 

Autizmusom és érzékelési feldolgozási zavarom van
- nehezen tudok összpontosítani,

- nem szeretem a tömeget,

- nem szeretem ha a hajam megmossák, fésülik vagy levágják,

- nem szeretem a hangos zajokat,

- mindent megrágok, 

- nem szeretek fogat mosni,

- nagyon válogatós vagyok amikor eszem, 

- bizonyos szagoktól és textúráktól öklendezem,

- nem veszem észre ha hozzám érnek, vagy ha fáj valami, gyakran vagyok durva, és nem veszem észre, 

- nem szeretem amikor a kéz- és lábkörmeimet vágják, 

- az éles fények szinte fájdalmat okoznak, 

- szelektív hallásom van és ha túl sok a zaj körülöttem, akkor még nehezebb odafigyelnem, meghallanom a dolgokat, 

- az erős szagoktól hányingerem van,

- a motoros készségeim ki vannak kapcsolva, ezért ügyetlen vagyok...

ÉN CSAK EGY KISFIÚ VAGYOK ÉS CSAK AZT AKAROM, HOGY SZERESSENEK!

Kislány változat itt található. 

Hogy jót is meséljek az egészségügyről

Tegnap hívtam fel a helyi kórház fizikoterápiás osztályát, hogy hát Csongi gyógycipői eléggé elhasználódtak, kéne másik belőlük. Mivel az, aki foglalkozik velünk, éppen szabadságon van, ezért azt mondta a kedves recepciós hölgy, hogy szól a főnöknek, aki majd holnap lesz ott és majd be tud minket írni a rendszerbe. Na legyintettem egyet arra, hogy ők majd jól felhívnak minket.
Pedig nem volt igazam, ma délelőtt fél kilenckor csöngött a telefon itthon, és a főnöknő hívott. Sajnálkozott, hogy csak július elején van hely a mi kezelőnknél, pedig én augusztusinál előbbi időpontban nem is reménykedtem (főleg, hogy a szemészeti vizsgálatra nemrég kaptunk behívót és az októberre szól).
Szóval most nagyon boldog vagyok, remélem gyorsan lesz új kiscipő, mert ezek lassan rongyosra szakadtak.

Rémálom és NHS

Ugye ha leírom, hogy NHS mindenki kissé borzongani kezd?
Hát a ma reggeli kalandom izgalmas volt velük. Lassan két éve várok egy problémám megoldására, egy éve pedig elő vagyok jegyezve operációra. Mivel a kórházunk tele volt, átpakoltak engem egy kisebb kórházba tavaly szeptemberben, hogy majd ott jól megoperálnak. Telik, múlik az idő. Felhívtak a kiskórháztól, megbeszéltük, hogy a lányom szülinapja után ejtsük meg az operációt majd hirtelen mindenki felszívódott. Se kép, se hang. Kéthetente hívtam őket és folyton azt a választ kaptam, hogy nyugi, már csak egy papírra várnak a nagykórháztól és rengeteg helyük van, szinte bármikor műthetnek. Na azóta decemberben voltam otthon, meg márciusban Olaszországban és semmi nem változott. Továbbra is vártam.

A mai telefonnál viszont azt kértem a kiskórháztól, hogy adják már meg a nagykórházas ügyintéző számát, hadd beszéljek vele miért nem küldik a papíromat.
Hát kéremszépen fény derült mindenre, mert ők próbáltak kapcsolatba lépni velem és nem tudtak. Ja, hogy elköltöztem és a számom is megváltozott? Ja, hogy ezt lejelentettem nekik, de valaki elkavarta biztosan a cetlit, vagy felhasználták orrtörlésre vagy valamire, hát nemtom, de ez röhejes.

Szóval újra kell futnom a köröket, beutaló, ultrahang, vérvétel, hónapos várakozások.

Hát ez van, ha NHS-ről van szó, akkor járj utána te magad. :)

A vonatok késnek

Rengeteget vonatoztam az elmúlt években mióta felköltöztünk Surreybe (ugye Brightonba járok egyetemre), az itteni vonatok eszméletlen kényelmesek, szeretem is őket, de a késésekkel egyszerűen nem bírok kibékülni. Sok alkalommal álltunk a vonattal a nyílt pályán, vagy állomáson, mert meghibásodott a jelzőrendszer. Volt, hogy két óra késéssel érkeztem haza. 
De minden késés közül az a "kedvencem", amikor várjuk a vonatot és bár tudják, hogy gebasz van, nem szólnak, csak sunyin kiírják a kijelzőkre, hogy késik a vonat. Ha nagyon sokat fog késni, akkor nem írják oda, hogy mikorra várható. 
Ma hatvanegy percet késett az egyik vonat, a többi hármat törölték. Mivel nem volt kiírva, hogy mi történt, miért késik, ezért Mashu negyven-ötven percet várt az állomáson és végül inkább bement busszal Brightonba, mert onnan elvileg rendesen jönnek felénk már a vonatok.

Vajon fájt volna a Southerneseknek, hogyha szólnak az utasaiknak: ne várjál, inkább pattanj fel a buszra?

Napfivér, Holdnővér

Míg a gyerekek legóztak, elkezdtem nézni ezt a filmet. A kedvenceimet képes vagyok ezerszer is megnézni. :)
Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindkét gyerek mellém telepszik a kanapéra, amikor meg megfogtam az irányítót, hogy lekapcsoljam (mert milyen már, hogy ezer dolgom van és nyugiban filmezgetek), Csongor megszólalt:
- Én szeretem ezt a filmet. Ne kapcsold le!

...és végignézték velem. :)
Édua meg azt mondta a végén: - Anya, ez csodaszép volt!

Gyémánt jubileum és a corgi-dal

Már jóideje minden ekörül az ünnepség körül forog. A gyerekek az iskolában kékbe-pirosba-fehérbe öltöztek, kis Union Jack zászlókat gyártottak és így tovább.
Csongit nagyon megihlette ez a dolog, főleg a királynő kutyái, ezért tegnap este elkezdett a táblánál babrálni, rajzolt egy robotot aki éppen a királynőnek énekel, írt egy dalt és aztán elő is adta nekünk.

Itt meg az eredeti dalszöveg:

A szöveg kissé nyersfordításban:
Hányszor kellett megtalálnia a kis corgi-kutyáit?
Azért (bújnak el mindig) mert nagyon csibészek.
Ez nem azt jelenti, hogy buták, ezt azért csinálják, mert aranyosak.
Rókafülük és orruk van, és ők a legédesebb kutyák az egész világon.

Diamond Jubilee

Nálunk lesz buli a főtéren, lesz utcabál, nagy zenebona, kertiparti.

Az autónk cuki "füleket" kapott. Ti is csatlakoztok az ünneplőkhöz, vagy csak élvezitek a plusz szabadnapot? :)