Boldogat mindenkinek!

Tate Modern

Ma ismét ellátogattunk az egyik kedvenc londoni múzeumomba a Tate Modern-be. Nem azért a kedvencem, mert rajongok a modern művészetért - túlzás is lenne ezt állítanom -, hanem mert ez egy olyan múzeum, ahol igazán érthető és érezhető mi is a művészet. 

Mert szerintem az igazi művészet felszabadít, elgondolkodtat, bátorít, ismerős érzéseket ébreszt.

Édua kifejezetten imádja ezt a helyet - csakúgy mint a Természettudományi Múzeumot -, felszabadultan jár műtárgytól, műtárgyig. 

Néha galoppozik:

Néha leül és elgondolkozik, vagy rácsodálkozik.

Érdeklődik:

és megpróbálja megérteni:

Itt éppen olvasta a leírást és próbálta a szoborban felfedezni azt amit olvasott. 

Vagy ül és figyeli:

Itt pedig rácsodálkozik Matisse-ra:

Mert a művészethez gyermeki lélek is kell, az a fajta nyitottság. Én nem a professzoraimtól, hanem a lányomtól tanultam meg látni is a modern művészetet, nem csak nézni. Az ő szemén keresztül egyre izgalmasabb és érdekesebb számomra is.

Anglia XVIII. század, női ökölvívók

Ma ismét a nőStényeken az angol történelem egy izgalmasabb szeletéről írtam.


A XVIII. század első felében Londonban nagyon divatos sportág lett az ökölvívás. Akkoriban kesztyű nélkül űzték. Nem volt bíró, írott szabályrendszer, időhatár, és még súlycsoportokat sem határoztak meg. Nem volt ritka, hogy egy kétméteres óriás és egy hetven kilós, alacsony férfi álljon ki egymással. A versenyzőkre fogadhattak a nézők és természetesen a versenyzők is kaptak százalékot vagy előre meghatározott pénzjutalmat a győzelemért. Ezt a sportágat nem csak férfiak űzhették, egészen a XVIII. század elejétől tudunk már női küzdelmekről is.

A nők azonban általában alacsony díjakért verekedtek, egy üveg ginért, új ruhákért, vagy akár egy férfiért. Hajukat felkötve, félmeztelenül voltak, ami a legtöbb esetben azért azt jelentette, hogy alsóruhában álltak ki az arénába. Többnyire prostituáltak próbálták így kiegészíteni a keresetüket, mert ha sok nézőjük volt, illetve sokszor győztek, akkor még akár pénzjutalmat is kaphattak.

Nyilván a látvány vonzotta a férfiakat, hiszen ezek a lányok hiányos öltözékben – a kortárs hölgyekhez képest majdhogynem meztelenül -, puszta kézzel tépték egymást. Ezeken a durvább meccseken az ellenfelek szintén szabályok nélkül harcoltak, gyakran karmolták és ütötték a másik melleit vagy az arcát, illetve támadták a szemét.

Az első feljegyzett modernebb női küzdelem 1722-ben játszódott le Londonban, a mostani Oxford Circus közelében, amikor Elizabeth Wilkinson, „a cockney bajnoknő” legyőzte Martha Jonest. Így Elizabeth lett az első ismert női ökölvívóbajnok, és később komoly versenyzői karriert futott be.



Ha érdekel titeket, hogy hogyan hirdették meg a versenyeket és mivel szórakoztatták a népet, a folytatást itt olvashatjátok. 

Itt járt a "Doktor"

A "Doctor Who" azaz magyarul "Ki vagy doki?" címen ismert sorozat szereplői jöttek el egy közeli kisvárosba.
Édua nagy rajongója a sorozatnak, míg Csongor a robotokat imádja belőle, kedvence a Dalek nevezetű.
Az "Autism All Stars" szervezet egy félnapos kézműves-vásárt rendezett, ahol megjelentek a sorozat különböző szereplői, hogy pénzadományokat gyűjtsenek a szervezetnek és fotózkodjanak a gyerekekkel.

Pózolás a Doktorral

K9 a kutyarobot

Robot-emberek

Végül pedig pózolás Dalekkel

Az Ember-robotoktól meg a Dalektől is nagyon félt először a gyerek, aztán csak oda-oda ment időnként. A köztes időben egy asztalhoz ültünk, ahol gyurmázhatott. Végül hazafele készülődve beszélgetett velük kicsit és oda mert állni egy fotó erejéig. :)
(Édua szülinapi bulin volt, azért nincs rajta a képeken.)

Szülinap a farmon

Éduának szülinapi bulit szerveztünk és hol is lehetett volna másutt, mint egy farmon.
A szülők szerintem mind nagyon megutáltak minket, mert minden gyerek úgy ment haza, hogy szeretnének nyuszit/csirkét/tengerimalacot/kecskét stb...
Kibéreltünk egy pajtát, amit feldíszítettünk:



Itt éppen anyu eregeti fel a héliumos lufikat.

Azután amikor megjöttek a gyerekek elvittük őket traktorozni, ahogy a lenti képen is látható:

Aztán fejtek műkecskét meg műtehenet. Nagyon jól megcsinálták mindegyiket, ugyan csak víz folyik belőlük, de meg kell érte dolgozni rendesen!

Simogattak tyúkot és nyuszikat:

Aztán volt terülj-terülj asztalkám:

Végül pedig átmentünk a fedett óriás pajtába, ahol egy játszóház van gyerekeknek, csúszdákkal, labirintussal.

Nagyon jó buli volt és annyira tetszett a gyerekeknek, hogy Csongor is azt kérte, ott tartsuk az ő szülinapját is. 

A századik

Ez a századik bejegyzés az új blogon.
Az utolsó lett volna, hogyha nem jövök rá, milyen sok dologról nem meséltem és mennyi mesélnivalóm van még nektek.

Anglia, iskola, önkéntesség

Ma a nőStényeken írtam az angol iskolákról, a közösségről, a szülői akciócsoportról.

"- Kérlek titeket, vágjatok pofon, ha megint elvállalok egy ilyet – sóhajtott Jane, miközben a popcornt zacskóztuk az iskola konyhájában. Nem hittem, hogy valaha bármi kifogna rajta, de őszintén szólva annyira nem lepődtem meg.

Amikor beirattuk a gyerekeinket egy angol iskolába, még nem sejtettük, hogy ez itt nem csak egy állami intézmény, hanem igazi közösség. A szülők mindannyian részt vesznek az iskola építésében-szépítésében. Sokan dolgoznak önkéntesként a szabadidejükben: szülők, nagyszülők.
Hogy miket csinálnak? Például olvasnak a kicsi gyerekekkel; csak ott kell ülni mellettük és kijavítani őket ha rontanak, bátorítani, dicsérni őket.
Amikor anyukám itt volt nálunk, ő például bement segíteni és varrni tanította Csongit és az osztálytársait. Mindig kell segítség a nagyobb kézművesfoglalkozásoknál is, például amikor jelmezt vagy speciális dolgokat készítenek."

Ha érdekel titeket a poszt folytatása, akkor kattintsatok ide:

http://nostenyek.com/2012/10/23/szuloi-akciocsoport/

Fotók az újságból

Ismerős képek, ugye? :) Természetesen a nevemet én helyettesítettem a blogom nevével, de igen, ezek az én fotóim és igen nyomtatásban jelentek meg az előző meg a mostani héten.

Hasznos tippek - autóbiztosítás

- Amikor autóbiztosítást vásároltok az összehasonlító oldalakon érdemes ugyan megnézni az árakat amiket ők kínálnak, de mindenképpen nézzétek meg a legalacsonyabb árat kínáló biztosító ajánlatát a saját oldalán is. Tavaly nekünk a biztosító kevesebbért adta a biztosítást amit az oldalukon kötöttünk meg, mint ahogy azt a confused kiszámolta, (persze van, hogy az összehasonlító oldalak adnak kedvezményeket: százalékot és így olcsóbb a biztosítás éves szinten, meg  pl. 1000 nectar pontot, de ez egyéni, hogy kinek mi a jó)
- vannak olyan biztosítók akik nincsenek fent ezeken az összehasonlító oldalakon, mindig nézzétek meg azokat is külön,
- ha biztosítás megújítást szeretnétek, az előző biztosítótok küld majd egy árajánlatot, ami általában (jó esetben) alacsonyabb, mint az előző évi ár volt (a no claim bonus miatt, ha nem volt kárigénylésetek abban az évben), DE mindenképpen nézzétek meg, hogy más biztosítók mennyit ajánlanak.

Mi most mentünk át a negyedik biztosítóhoz. Az elsővel nagyon megszívtuk, a második elment (a következő évre drágábbat ajánlott), a harmadik olcsóbb volt (de nem volt benne pl. jogi tanácsadás a csomagban, meg egyéb hasznos dolgok, plusz a második évre drágább biztosítást ajánlottak, pedig nem is volt kárigénylésünk) a negyedik meg nemrég kezdődött (itt van jogi tanácsadás és az extrákat elég olcsón lehetett megigényelni a teljes körű biztosításhoz).

Szóval érdemes alaposan körbejárni a piacot, akkor is hogyha csak megújítod a biztosítást. Bár tudom, hogy így kb. húsz helyre kell beírni az adataidat részletesen újra, meg újra, de megéri, mert sokszor száz fontnyi is lehet a különbség két ajánlat között.

Érdemes még a biztosítókról olvasgatni a neten is, fórumokon, mert ugye igazából akkor derül ki, hogy milyen jó vagy rossz a cég, amikor kárigénylésre kerül a sor.

Csajos hétvégét tartottunk

Azaz a csajszival kettesben autózgattunk meg vásárolgattunk mindenfelé.
Voltunk lakberendezési áruházban, mert kellett itthonra kis fenyőpolc, aztán megláttunk egy szegény leértékelt fikuszt. Jó nagyot. Hát nem tudtuk otthagyni, megesett rajta a szívünk.

Az külön kihívás volt, hogy a nem túl nagy autónkba, hogyan tegyük bele a 160 centis polcot, meg a fikuszt, meg a másik kisbútort meg a zsákot amit vásároltunk. Ráadásul még benne volt a csomagtartóban az a jókora zsák is, amit szerettem volna beadni az egyik helyi jótékonysági boltba. Miután csodaszépen beügyeskedtünk mindent és elindultunk végre, a "kis" fikuszunk gondolt egyet és bedőlt középre, így a visszapillantóban egy hatalmas zöld növényt láttam meg hirtelen... Ez így elmesélve nem olyan vicces, de akkor és ott nagyon nevettünk.

Mivel azokat a nadrágokat/pizsamákat, amiket júniusban vettem nekik, mind kinőtték, vettem nekik ruhákat is. Az meg külön jó hír, hogy most megint divatba jött a kezeslábas pizsama erre mifelénk. Csongornak van egy még régről, ami már alig megy rá, de még mindig szeretne abban aludni, így most végre lecserélhettem egy modern és jóval nagyobb változatra.