Nem bírom...

...mikor valaki betrappol a lakásunkba. Oké jönnie kellett a gázosnak, felmérni a bojlert, meg a főbérlőnek megnézni ahogy a víz feláztatta a parkettát, de szerintem parasztság meg sem kérdezni, hogy levegyék-e a cipőt (ott sorakoznak a papucsok az előszobában a tükörfényesre nyalt padlón) még akkor is ha úgyis azt mondtam volna, hogy áá hagyják csak,  bunkó dolog a mi konyhánkban arról értekezni, hogy "jajj 12 éve bérlik tőlem ezt a lakást és még sosem volt ilyen csúnya a penész" és egyszerűen nem akartak elmenni...

Teát vártak vagy mi a frász?

Barátok, ismerősök a nap bármelyik szakában jöhetnek, de olyan mértékben ideges lettem a két vadidegentől, hogy most kegyetlenül fáj a fejem.

A végén mikor már huszonhatodszorra trappolt be a csávó a szobába a sáros cipőjével (igen a gyerekszoba krémszínű szőnyegére is), hogy megnézze a vizet a parkettán és mikor már hatvanadszorra mondta el, hogy még ilyet nem látott, majdnem benyögtem, hogy biztos a medencés házibulik miatt van amiket éjjelente rendezünk a nappaliban, de majd csökkentem heti háromra.

De nem voltam biztos abban, hogy venné a poént...