2011. november 18., péntek

Pudsy

Na? Tudjátok ki ő?
Ma a gyerekek iskolájában mufti-day volt, azaz mehettek civil ruhában suliba, mindezért egy fontot adtunk, ami mind-mind adományra megy.
Aztán itthon Édua csinált a farkasember-lányának pöttyös szemkötőt és Csongor rajzolt egy Pudsyt :)



Pöttyös nap van és pöttyös őrület. :) Holnapra már kértek Pudsy-füleket is.
Szóval tudjátok ki ez a szemkötős mackó?

Azon gondolkodunk,

hogy hogyan lehetne kihozatni a cicánkat hozzánk. Ugyan a bérleti szerződésben benne van, hogy állatot nem lehet tartani (meg az is, hogy cigizni sem lehet, mégis cigivel van kiégetve a függöny, a szőnyeg, a linóleum a fürdőben).
Szóval azt szeretném megkérdezni, hogy van közöttetek olyan, aki tart itt Angliában háziállatot és elvileg nem lehetne neki? Ilyenkor bírságolnak az irodák? Vagy emelik a díjat? Vagy kiraknak?
Ha ez a része megoldódik, akkor a repülőn szállítás következik, mert amikor évekkel ezelőtt terveztük az idehozatalt, az állatorvos nem javasolta, mert szerinte a stresszbe belepusztult volna a macsek, a bealtatózást, benyugtatózást meg nem ajánlotta a kora miatt (12 éves).

Volt már közületek olyan, aki idős cicát hozott ki?
Mashu megy majd haza januárban egy konferenciára és akkorra kéne kitalálni mit lehet csinálni...

2011. november 17., csütörtök

Kedves Kovács András Péter!

Elsőnek szeretném elmondani, hogy nagyon örülök a megkeresésének. A szóbanforgó levelet a facebook rajongói lapján megadott info@ kezdetű emailcímre küldtem el november 14-én, hétfőn, illetve eljuttattam egy másik emailt az RTLKlubnak is.
Az önnek írt levelem - amit első felhorgadásomban írtam -. úgy érzem, hogy eléggé karótnyelt anyatigrisesre sikeredett, pedig higgye el, nem ezt szerettem volna, főleg mivel úgy láttam, hogy a stílus miatt a mondanivaló kevésbé ment át. Tehát a "hisztizésért" én is elnézést kérek.

Köszönöm, hogy megértette: az autista nem egy jelző amit az ön által megjelenített emberekre lehet alkalmazni. Ahogy más fogyatékkal élőkkel sem viccelődünk, úgy őket is hagyjuk ki a sorból.
Az autista családtaggal élő családoknak sok kirekesztéssel és meg nem értettséggel kell szembesülniük, az autista gyerekek és felnőttek gyakorta esnek csúfolódások céltáblájává.
Ezzel kapcsolatosan szeretném ajánlani a National Autistic Society egyik kampányfilmjét (jelenleg sajnos csak angolul elérhető).


A bocsánatkérést köszönettel tudomásul vettem, az általam ismert magyarországi autistákkal foglalkozó szervezettel felveszem a kapcsolatot és eljuttatom hozzájuk az ön elérhetőségeit.
Tisztelettel:
Soproni Emőke

2011. november 16., szerda

Ahhhhh...

Tegnap kaptam egy linket (hogy passzoljam át a rokonaimnak), karácsonyi ajándékötletek régészeknek.
Hat oldal listát tudnék írni kéremszépen, éjfélkor még javában böngészgettem az ajánlatok között "Jajj ez is kéne, meg az is kéne!".
Első körben egy szép ki bőrtok kéne az én kis spaklimnak, aztán kéne egy ilyen, mert folyton le kell vennem a kesztyűmet amikor valamit jobban meg akarok nézni.

És akkor erről még nem is meséltem... munkavédelmi bakancs, csodaszép.
Ja még ilyenem sincs saját:

Álmodozás közben mindig arra lyukadok ki a végén, hogy minden kéne, még egy landrover is, amit szépen belaknánk (én és a kis szerszámok).

2011. november 15., kedd

Nagyon hasznos mozdony voltam

ma az egyetemen. Nem is meséltem nektek, hogy megválasztottak engem Student Rep.nek a másodikos évfolyamon. A feladatom, hogy a művtöri diákok szócsöve legyek. Ma mentem be a "főnökömhöz" aki nevetve mondta nekem, hogy nagyon örültek  mindannyian a főnökségből, hogy egy "mature" tehát idősebb diák nyerte el a pozíciót, nem egy húszéves egyetemista, mert velük nincsenek túl jó tapasztalataik. Tehát felvettem a szükséges papírjaimat, aztán meg beültem a kétórás szemináriumra, ahol egész jól teljesítettem (nem voltam álmos sem) ééés visszakaptam az egyik beadandómat is leosztályozva, ami miatt igazán nem kell szégyenkeznem.:)

De a legjobb csak most jön, ami ugyan nem hasznos, csak egyszerűen szimplán jó. Megszólított magyarul egy csodaaranyos és jófej lány a pihenőszobában, felismert a blogról (a hajamról :)))) és tök jót beszélgettünk (sajnos csak röviden).

Most még itt várok (és egy chio partymixből válogatom ki a ropikat:)), mert kilencig van még egy kétórás szemináriumom. Ott már lehet, hogy rendesen elálmosodom majd.

Egyébként ma gyönyörűen sütött a nap és én vezettem el a vonatállomásig otthonról. :)
(A rossz csak az, hogy  a gyerekeimet reggel láttam utoljára és már alszanak majd, mire tizenegyre hazaérek.)

2011. november 14., hétfő

Szomorú

Van egy komikus, Kovács András Péter, akire Ritta barátnőm hívta fel a figyelmemet.
Ez a "kedves" fiatalember a legutóbbi televíziós szereplésében az autistákkal viccelődött.
A szövegből idézek:
"Mindig áll a mérlegnél egy autista, két szem szottyadt paradicsommal..."
és mindehhez elég sokatmondó fejet vág. A közönség pedig hangosan röhög.

Amikor itt Angliában egy híres komikus nemrég a DS-es embereket tette nevetségessé, nagy felháborodás volt  belőle és elnézést kellett kérnie. Kovács András Péter most talán megtehetné ugyanezt... ha van gerince és lelkiismerete.

Tehát:

Tisztelt Kovács András Péter!
Az RTLKlub, Showder Klub adásában, november hetedikén, az autistákkal való viccelődésével sikeresen tovább mélyítette a szakadékot az átlagos emberek és az autizmussal élők között.
Az autisták említése és nevetségessé tétele, nemcsak az érintetteknek okozhatott károkat, hanem családjukat is igen érzékenyen érintette.Vannak olyan dolgok, amivel nem viccelődünk. Az autizmus például ilyen. Rengeteg ember dolgozik azon, hogy elfogadják az autizmussal élőket, hogy a magyar társadalom toleránsabb legyen és egy ilyen, önnek gondolom ártatlannak tűnő viccelődés, évek munkáját teheti tönkre.
Amennyiben van szíve és szorul önbe egy csöppnyi emberség, kérem inkább segítsen nekünk munkánkban. Első lépésként ha elnézést kérne az érintettektől, már az is jólesne.

Tisztelettel:
Soproni Emőke egy autista kisfiú anyukája és az Autizmusmesék szerzője
http://nostenyek.com/category/autizmus/

Legóztak a hétvégén

A téma főleg a karácsony volt. Ezt Édua készítette:

Ez pedig a "rénszarvasszán", kobolddal az elején:

Csoportkép:
 

Ez Csongor karácsonyfája:
Ott settenkedik a Télapó és teszi le az ajándékokat.

Miközben a kedves terminátorok és stormtrooperek békésen alszanak...

A szán a rénszarvassal.

Na és ki találja ki, hogy mi ez és melyik filmből?


Nem is tudom vegyünk-e még nekik legot? Ha lenne egy nagyobb készlet, akkor már nem kockából kéne rénszarvast készíteni, vagy csontvázlóból, pedig ez olyan szórakoztató. :)

2011. november 13., vasárnap

Bealudni a kanapén,

miközben a gyerekeid "Alvin és a Mókusok" filmet néznek, az nagyon-nagyon szürreális álmokat eredményez.
Ráadásul párszor felriadtam közben és reflexként az első  kezem ügyébe eső tárgyat bele akartam vágni a képernyőbe, hogy elhallgattassam a vinnyogást. Szóval jótanácsom a mai napra: SOHA, de SOHA ne aludj el Alvin és a Mókusok közben, még csak bóbiskolni se jusson eszedbe... mert ijesztő.



Lomtalanítok

Mashunak igaza van, rengeteg dolgot feleslegesen felhalmoztam az elmúlt években idekint, lassan lomtár formát öltünk és amíg nincs EMŐKE feliratú kacatszoba, addig nem is nagyon tudjuk hova tenni ezeket.


Hatvan kiló holmival költöztünk ki - ebben benne volt a tésztafőző lábosom is -, ez volt minden négyünknek, de azóta rengeteg mindent kaptunk ajándékba, vagy vásároltam, car-boot sale-eken, ebayen, én pedig nagyon nehezen dobok ki régi dolgokat.
Az augusztusi költözéskor, rengeteg ruhát, cipőt, egyebet vittem el a jótékonysági boltokba, ruhakonténerekbe, tegnap pedig újabb adagot adtunk le. A gyerekekkel együtt válogattuk szét a játékokat (mi megy haza, mit adunk el, mi megy a boltba) és meg kell mondanom, hogy ismét rádöbbentem: nem vagyok teljesen normális. Majd' a szívem szakadt közben.
Emiatt például csak olyan jótékonysági boltba adom le a holmit, ami kívül esik a rendszeres útvonalamon és hóttziher, hogy oda nem megyek be egy évig legalább,  nehogy meglássam az egyik régi, kedves tárgyamat.

Pénteken egy kedves angol barátnőmmel teázgattunk és bevallotta, hogy hasonlóképpen érez és gondolkodik ezekről. Ő sem megy be abba a boltba ahova leadta a kinőtt kiruhákat és ő sem bírja ki sírás nélkül, sőt  ő is sokszor eldugdossa azt, amit nagyon nem akar kidobni.:) Mit ne mondjak, jót nevettünk.

Most megyek vissza, mert még mindig van válogatnivaló.
Tényleg, erről jut eszembe: surrey környékiek, londoniak, van egy BENNO dvd tornyunk, nagyon szívesen odaadjuk, akinek kell, illetve van egy pár tányérom  (örülnék ha kedves ismerősökhöz kerülnének) és ha jól sejtem a pingvines bögrére már van jelentkező, ugye Christine?:).
Vicces vagyok mi, itt nyafogok nektek egy poszton át, aztán rátoksózom a holmit. :)))