A fizikoterápián a terapeutától külön fejmosást is kaptam, hogy döntsük el hol fogjuk a gyerek lábát kezeltetni, itt vagy Magyarországon. Persze engem se kellett félteni, mert kedvesen elmeséltem neki, hogy azután mentünk el otthon szakemberhez, miután itt egy évig nem kaptunk időpontot.
Megegyeztünk az itteni kezelésben és még ma ír Csonginak beutalót a lábász-szakdoktorbácsihoz.
Na néztem egy nagyot. Nem mintha bajom lenne a hölggyel akihez járunk, csak 1. nem ad speciális tornát, ami esetleg segítene a gyereknek, azt mondja, hogy tanuljon meg bringázni, meg úszni... 2. azt mondta, hogy ő ennek nem annyira szakértője, inkább nézze meg jól a dokibácsi (sikítófrász). :)
Szóval azt hiszem amikor hazautazunk akkor az lesz az első, hogy keresek egy gyógytornászt aki tud nekünk feladatokat adni.
A szalmaság meg azt jelenti, hogy Maska elutazott egy hónapra, szóval "egyedül viszem a boltot". Dolgozom az egyetemen, a gyerekekkel vagyok, hozom-viszem őket és tornázom sokat a felszabaduló időben.
Ez persze azzal is jár, hogy mindenhova én vezetek, ami nagyon izgalmas.
