Sajnos az egyetemen nincs megállás ebben az időszakban, Mashu meg ugye
dolgozik minden nap, így vittem magammal a gyerekeket.
A felszerelés a következő volt:
- laptop két fülhallgatóval (rajta pár mesefilmmel),
- kiszínezők, színes ceruzák,
- mesekönyvek,
- pár lego bionicle.
Az előadás előtt pár perccel bementünk a terembe, kerestem egy
konnektort, leültettem őket a géphez a fülhallgatókkal és csendben végigülték,
játszották, rajzolták az előadásokat meg a szemináriumokat.
Utána meg nagyot szaladgáltunk odakint, vagy ha több óra szünet volt,
akkor bejöttek velem a csendes szobába kicsit kinyúlni a kanapékon.
Tegnap Mashu is tartott egy előadást az egyetemen a munkahelyéről
(karrierlehetőségek pszichológusként), ott is simán elvoltak a pupicsok.
Az igazság az, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, mert van olyan előadó
aki észre sem veszi őket, aki meg igen, az megdicséri őket, hogy még az
egyetemisták nagy része sem képes ilyen csendben végigülni az előadást.
A vonatozás volt nekik kicsit hosszú, a sok átszállás, de remélem a
következő szünetben már kocsival hozhatom-vihetem őket. :)
