Csongi egyik pszichológusával, aki a kivizsgálást vezette. Nagyon elkeseredettnek
tűnhettem, mert azonnal adott a hétre egy időpontot, hogy kicsit beszélgessünk
el.
Szerdán találkoztunk.
Szembesített pár fontos dologgal, amit én eddig elegánsan hanyagoltam.
Igen, most már bevallhatom, nem mindig egyszerű elfogadni, hogy tényleg van
valami gáz.
Néha azt gondolom, áhh biztos csak túloznak, nincs is itt semmi.
Szóval kell használnunk kártyákat. Ezért most vettem két különböző
csomagot az ebayen.
A diagnózissal kapcsolatban még semmi hír. Majd március elején ismét
randizunk, akkor talán meg tudja mondani, hogy hol állunk a sorban.
Közben néztem lakást, de egyenlőre semmi nem úgy alakul, hogy
elköltözhessünk valami egészségesebb helyre. A bejárati ajtónk annyira
megdagadt, hogy bentről ki kellett ma is feszítenem tíz perc után, hogy
kijussak rajta.
Áhh...
Holnap reggel a kórházban kezdek, hogy lesz-e műtét vagy sem, nemtom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése